Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

AUSTERLITZ SÁMUEL (Bécs, 1870. - Miskolc, 1939.) Bécsben született, s iskolai tanulmányait is itt végezte. A feljegyzések szerint több rabbi iskolába is járt, így Pakson Züszmann Szoffer jesivájában egész fiatalon vezette az intézményt, s tolmácsolója volt mestere előadásainak. A rabbi iskolák után Pozsonyba, a rabbiképző intézetbe került, s itt nyerte el oklevelét 1892-ben. Rabbiként Bécsben, majd Pápán, később a Pozsony megyei Somorján szolgált. 1914-ben a miskolci hitközség választotta meg főrabbijául. A miskolci sajtó részletesen beszámolt a főrabbi miskolci ünnepélyes beiktatásáról. A hitközség története rögzíti, hogy a Losoncról 1898-ban idekerült Spira Salamont váltotta ebben a tisztségben. (A város monográfiája 1898-1928 között öt rabbi működését dokumentálta a miskolci hitközségnél, amelynek lélekszáma - pontosabban a zsidóság száma - 1920-ban 11 300 fő volt Miskolcon.) A nagy létszámú közösség 50 tagú delegációt küldött Füzesabonyba, a Budapestről érkező főrabbi fogadására. A templomi ünnepségről leírták, hogy „a főrabbi és kísérete amikor a fényesen kivilágított templomba vonult, az gyönyörű látványt nyújtott. Minden talpalatnyi hely úgy a férfiak osztályában, mint a női karzatokon el volt foglalva." A hagyományoknak megfelelően a főrabbi először héber, majd magyar nyelven tartotta székfoglaló beszédét, amely nagy tudásról és szónoki képességről győzte meg a jelenlévőket. A miskolci közösségen kívül 35, magyarországi és határon túli hitközség képviseltette magát. Austerlitz Sámuel nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte elismert, nagytekintélynek örvendő tudósa volt az egyháznak. NegyedszáA főrabbi képe, 1930 k. zadon át kivételes súlyt és rangot adott egyházának itteni működése, de tagja volt a város választott képviselőtestületének is. Halálát követően a miskolci lapokban életmű értékelések jelentek meg. Egyik szerint „a hittudósok meg fogják állapítani, hogy a fóliánsok rengetegeiben milyen eredménnyel búvárkodott, gondolatokban, látókörben, egyházjogi és világi műveltségben gazdag beszédei az egyházi szónoklatok komoly értékei voltak. Mi világi egyháztagok nem ezt bíráljuk (ítéljük meg) e főpap gyalulatlan deszkakoporsójánál, mi csak köszö-