Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

Fő munkái: Énekek az oltári szent áldozathoz Eger, 1847., Tarkányi B. J. költeményei, Pest, 1857., Szomorúak vigasztalója (Imádságos és énekes könyv) Eger, 1859., Kazinczy Ferencz emlékezete. Eger, I860., Nagyböjti kalauz, Pest, 1866., Ó- és Új Szövetségi Szentírás. Eger 1862-1865., Keresztény öregek gyámola. Pest, 1867., Szent István király ünnepének jelentó'sége. Buda, 1868., Emlékbeszéd Bartakovics egri érsek fölött. Pest, 1874., (Életében 35 könyve jelent meg, s volt olyan, amely 35 000 példányszámot is megért, főleg az énekes füzetei. 1841-1847 között vezetett 16 füzetes naplója kéziratban maradt az utókorra.) Irodalom: Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban (és irodalomtörténeti tanulmányok) Miskolc, 1994. 81-82. pp., Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Miskolcz, 1911. V. k. 361-362. pp., Babik József: Miskolczon született és lelkészkedő r. kath. papok az irodalom terén. Borsodmegyei Lapok, 1889. 7. szám. Elindulás a Fazekas uccáDöl S nekünk urast, nkik a legszebb lapját irjuk Miskolc és Boiöotí-Gomör vármegyéknek, azt nz Aldáslcljes pillanalát (kell megragadni azoknak nz elmúlt nagy időknek, amikor — hogy így mondjam — a bölcsője .ringott itt i: i.rcdalomtör- j téuctuok Miskoloon. S ahogy azt I mi most latolgatjuk, valóban nem j mindennapi pillanata nz a magyar' múltnak, amikor forráskutntásainknii keresztül látjuk, hogy n Tarkányi Béla édesanyja: Viporináné egy úrnnpi prédikáció alkalmával kiíit állt nz iici'i'in, hnllgiillii il KziMitbiwzcdot « szivo-lolke annyira íaegiüusodott a szavaktól, hogy olt azonnal .dhatározln: szíve alatt hordott kiesi magzatit, ha Isten is &KT akarja, papnak fogja nevelni. Ezzel a pillanattal pedig a magyar vallásos költészetnek egy szép új fejezete fogantatott a magyar irodalomtörténetben-. Az édesanya ifogndalma ugyanis valóra vált o már a gyernidk Tárkányinek (aki ismétlem, n.kkor még Viperinn névro hallgatott) a vallás Ifit nz ő gyerinekélelo aluptengclyévé. Hogy -ez így volt, ő uingn tesz róla vallomást önéletírásában, különösen anyjával kapcsolatosan: „Szüleiniről, Üilüiiöscn anyámról emlékezni nem tudok nnélkiil, hogy szívem fel ne melegüljöu. Anyáiuboz hasonló anyát még eddig nem ismertem: u vallúsoasúgban állt minden műveltsége s amennyire tapasztalnom lehetett, úgy találtam, hogy a vallásossáü öt iinngnr.uhhrn emelte miudnzoiknál. kik a világi műveltség minden kellékeivel gazdagon felruházottak; ö a religiól átvitte életéhe s az aranyfonál gyauául vonul keresztül minden teliéin, megszégyenít Me az úgynoverrlt tudások és müveitek szeretetlen iihilosiiphiáját s n törvény hideg betűit, így például egyszer egyik adósáról beszélt ö mert ez piiszlulófélben volt, — pénzéről aggódott. Én azt tanácsoltam anyámnak, hogy vétesse el házát a törvény erejénél fogva. Igen, de akJior az hová hajtja le fej-ét, lii,?z Borsod es Gömür vármcgije régi naguiairo] földön f illóvá lesz. ifeleló jászivii miyiim; én nőin szúiiaui, (le lelkem legforróbb örömével .j'.íhnjiék fel Istenhez, hogy őt nnyámiiiúk reiid.-lé". Az lllusap; emiéhei Vagy egy másik esemény szintén a lyermekifjú, korból, amelyen az édesanyát megint tsak ugyuiiolyuiinak tünteti fel s szinte még eresebb vauárokkal rajzolja meg. vallása,* lelke kontúrjait. 184'." július 19-én nagy tűzvész -volt Miskolcon s nz öreg Viporináékiink is megégett mindakét házuk, az e.gyik egészen Tóidig, n másiknak esak a fedele. Három naippaL a tűz után elInenl az ifjai Tarkányi édesanyjával n füstölgő romok közé é*> ott sok íniiuleu töukrenieilt holmijuk között megtalálta édesanyja kendőjének foszlányait, amiely a tűz alkalmával lángol fogott n fején « valószínűleg akkor dobta el. Tarkányi emlékképpen telte el a »eu-' dödurabol (meg is őrizte haláláig"),' mikor azonban íelvellu a földről,

; keserves könnyekre fakadt s a zokogó gyermeket ezekkel a szavakkal vígasztallá a szintén fájó azívü édesanya: „tly.oruic.keui! oly gyenge vagy! — az Isten szabad velünk., nem örülhetsz-e inkább, .hogy mindnyájunkul épségbou meglarlolf; — hátha szüleid is benn églek volna, szabadna-e- zűgolódiiodtl .Legyen meg nz ő szont akaratjai" — Egy lolke legmélyéig vallásos aíuzany a Tarkányi édesanyja, aki „munka közben is magasztalja Isleut családjával s templommá szenteli az áhítat az egyszerű polgári házal". Ilyen légkörben s ilyen- behatások közepette végzi Tarkányi Miskolcon nz elemi osztályokat, luajd m öt gimnáziumot. Hatodikba Löcséro megy n Vipcrina család egyik' .rokonához, majd oiiunn ismét viszszütérvc, még egy osztályt végez Miskolcon s annak befejezte után megy Egerbu, hogy édesanyja kívánságának is, lelke sugallatáual; is eleget tegyen: papi pályáru lépjen, do meg, bogy leien elvétgzéso szerint pályája még magasabbra emeltessék: író legyen egész .nemzető, de különösen .katolikus anyaszeut-egyháza javára. Már mindjárt az első eszleudők a siker eszteudejei. Mint papnövendék már d'ieséretot nyer a Kisfaludy Társaságban egy költeményével (1*14 január 30.). Levelezést kezd .kora legnagyobb irodalmi embereivel: Toldyval, Schedellel. ^"jviapaji korában Egerben meglátogulja Pelőri s ihároin napot tölt vulo é1 7>a.pnövendék társaival együtt. — Hogy azonban Tárlkányi is- vouzolla Petőfii Egcrlie, mutatja az :i pár soros levél, amelyet Petőfi megérikeztokor a Lyceum .portásánál hagy s amely így ozól: „Eger 1S44, február második felében. Tisztelt Barátom! (lia nam sértem o címmel). Többször .kerestem önt, de nem találtnm honn. Holnap reggel bét óra tájban cljiivxik. Igen fogok örülni üut megismerhetni, bár jöttömnek más indoka is vau. Tgen megszorul tum (holnap bővebben e!( beszélem), addig legyen ön szíves tekéin, útravalót szerezni. m-ellyel Pestig mehetek. Ne ütközzék meg e quasi imruncsoló hangon, de liár nagy szükségben vagyok, .nem koldulok! — Holnap iiiimleiiröl -l>őyebben. nddifr Tste.i önnel. Prtftfl SAiidor". Tarhanul irodalmi munkássága 1344 július 25-én pappá szenteli Tarkányi Bélát Py-rkur László pátriárka érsek s előbb sze.uterzsébeti káplán lesz, majd két év múlva érseki titkár 184G-ban. Ettől a dátumtól számítva negyven esztendő vau inJég -bálra életében s ezalatt a negyven esztendő alall óriási munkát végez, mint érseki titkár, mint cgyeiki plébános, majd ismét visszatérve Egerbe iiüul kanonok. Cnak a nagyobb állomásait érintjük irodalmi iuunká."ságá.uuk. - Káldi Oyürgy nyomán újra fordítja, illetve tösgyöke-refiehh it> élvezőibe öltöztetve megújult színben adja ál a 'katolikus Magyarország kezébe a i Bibliát. A katolikus Biblia ma is n i Tarkányi Béla újrafordítása. — Lefordítja Klopstoc-k Messiáó-áuak 10 énekét s ezzel a teljes Messiás for ITTlnst adja a nemzet kéjébe. Abc-t és Olvasókönyvet ad uz egri egyházmegyének, mely 10 kiadást ér el •összesen 61000 pélú*ánybnn s mindezeken folii! az imádságos könyvek egész sorozatát írja incg n pa-iwág es Q nép 6zánníra. Vezér.könyMe a bat. egyliázban tartani szokott prosweiokhoz (inuik és é.urikek) íuu is .liasznúlaloá. Lelki mauná-ju jiedig, melyet n kat. imádkozó iifjúsúg számára írt. oly óriási 'keleudüwguck örvendett és örvend, 'hogy odifig "i4 kiadás.i jelent meg 344.000 példánybun. Afeg.ízerkeszti a kat. egyházi éuoktárt, sok új énekszerzcMiiényé, el gnírlugltva azt. raolycik közül inn is .közszáján forog löbb szép rucke, mint pld.: -„A —keresztfáihoz megyek..." kezdetű. Emellett költeményeket ír, melyeik a Szent István Tíí.'ulol kiadásában arcképével és életrajzával együtt jelennek meg, köztük olyanok, mint a Coriolán, melyet nu is szavalnak. Tagjává választja az Akadémia, a Ivi&fnludy Társaság, az előbbiben ,.A vallási költészet"-™!, utóbbiban Klopstock Messiásáról címen tart székifoglalát. A hálás Mishoic ...Mindez az óriási terebélyes fává nőtt munka azonban abból a parányi gyermekszívből származott, uiiut mustármagból, amely Miskolcon, a Fazekas ucoán dobbant meg először, aniiek a kis uocácakónak a közelében, -amelyet ma Tarkányi nocánuk llovezuek. A Táakányi uecú-ii egyik földszintes sarokházon ar küvcl^rző szövegű emléktáblát „ állitlulta a hálás utókor: Tarkányi Béla 1831—1S8G Miskolc szülötte, Eger bi'uszke«ége, híres egyilnízi író, kiváló költő, tudós kanonok, a M. Tud, Akadémia liszteleli tagja. Irío: Sziacíhu ferenc Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. május 10.