Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

LONOVICS JÓZSEF (Miskolc, 1793. - Pest, 1867.) Középsorú, jómódú családban született, középiskoláit Miskolcon végezte, majd Egerbe ment papnövendéknek. 24 évesen szentelték pappá, s 1826-tól sajóvárkonyi plébános lett. Először Borsod vármegye főispánja, Klobusiczky József halálakor (1826) elmondott gyászbeszédével hívta fel magára a figyelmet. (Palóczy László megyei főjegyző javaslatára a búcsúzó beszéd nyomtatásban is megjelent Miskolcon 1826-ban.) 1828ban Reviczky Ádám új főispánt üdvözlő beszédével irányította ismét magára az egyház és a megyei vezetés figyelmét. így lett az egri érsek titkára, majd 1829-től egri kanonok. A gyors karrier a papnevelő intézet kormányzóságát jelentette, s az 1832-1836-os országgyűlésen mint az egri káptalan követe vett részt. Országgyűlési hozzászólása és „udvar-pártisága" is hozzájárult ahhoz, hogy 1834-ben csanádi püspök lett. Püspökként Temesváron jogi és bölcsészképző líceumot alapított. Sokoldalú érdeklődésére utal, hogy 1837-től elvállalta a nagyváradi kereskedelmi Akadémia igazgatását (1847-ig maradt az). 1843-ban az akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. (Később igazgató tag lett, de székfoglaló előadást nem tartott. Az akadémia törvénytudományi osztályába egyháztörténészként sorolták be.) A vegyes házasságok ügyében az országgyűlésen elhangzott törvényjavaslatot ő vitte Rómába egyeztetni, illetve a pápa jóváhagyását kérni. Fél éven át tartózkodott XVI. Gergely pápa környezetében, s bécsi és pesti elismertségét egyaránt növelte, hogy a pápa ereklyével ajándékozta meg. (Ez a temesvári székesegyház egyik oldaloltárára került.) A római sikeres küldetés LonoviA Hétszemélyes Tábla ülnöke, 1860 k. csot közel hozta a primási szék elnyeréséhez. Ez ugyan (személyes okokból) meghiúsult, de „helyette" 1848-ban egri érsekké nevezték ki. Lonovics 1848-ban a magyar országgyűlés küldöttségének tagjaként tárgyalt Windischgrätz tábornokkal, de ez eredménytelen maradt. 1849ben Bécsben letartóztatták, le kellett mondania a