Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)
A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.
földi Tudósítások lapjain. Bárány Péter a felvilágosodás kori írókra jellemzően - egyaránt ápolta és művelte az irodalmat és a tudományokat. Számunkra, mint az agrártudományok egyik előfutára (is) kiemelkedőt alkotott. Fő munkái: A köznép megvilágosodásáról (ford.) Bécs, 1791., Ének gr. Batthyány Miklósnak és mélt. gr. Széchenyi Francziska k. a. mennyegzői örömnapjára. Sopron. 1802., Borsod vármegye némelly statistikai tekintetekben. Tudományos Gyűjtemény. 1817. IX. k. 49-64. pp. Irodalom: Gyárfás Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából. A HOM Évkönyve. XXIV. Miskolc, 1986.187-198. pp. Bárány család. (Debreczeni). Borsod megye látszik fészkéül lenni azon Bárány családnak, melly debreczeni előnevet használ, talán régiebb szülőfölde Debreczen emlékéül. És igy e családhoz lenne számítandó Bárány László, ki Debreczenben született 1729-ben, Belgiumban és Szászországban tanult, és Magyarország chorographiáját magyarul nyomatta ki Hálában 1759-ben 8 ). E családhoz kell számitanunk Bárány Pétert is, ki viszont Borsód megyében Miskolczon született. Kegyesrendi szerzetessé lett, és egy magyar psychologiai pálya munkájaért a mult században arany érdempénzzel tüntettetett ki. Fordította ezután Campe psychologiáját, midőn gróf Széchényinél titkár volt. 1792-ben pedig „a talált gyermek" czimü németből fordított színdarabját nyomatta ki 1 ). Legismertebbé lŐn a család Ágoston által, ki a debreczeni előnevet használta. Született ez Miskolczon 1793-ki dec. 29-kén. — 1821-ben ügyvédi vizsgálatot tett. — Azután Torontál megyében viselt megyei hivatalokat, többi közt levéltárnokságot A Minerva, tud. gyűjtemény és egyéb folyóiratban több, leginkább történeti értekezéseket közlött. Torontál megye hajdan és most" czimü monographiát is adott ki. A magyar academia levelező tagjai közé emelé. — A család több tagja katonai pályát választott. Péter a 34. számú, Sándor az 52. sz. m. gy. ezredben alhadnagy. (1846.) — János őrnagy a 3. számú huszár ezredben 1846. . ___ Nagy Iván: Magyarország családai..., 1860
