Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

BÁRÁNY PÉTER, DEBRECZENYI (Gagy, Abaúj m./Miskolc, 1763. - Új-Arad, Torontál vármegye, 1829.) Szinnyei József és más lexikonok szerint is a pszihológiában jártas gazdatiszt, hivatalnok, majd uradalmi gazdasági igazgató Miskolc mezőváros szülöttje. Az újabb kutatások, illetve Gyárfás Ágnes 1986-ban megjelent tanulmánya szerint Bárány Péter az abaúji Gagy településen született. Szülei nemes emberek voltak, s iskoláit nem Miskolcon, hanem Privigyén (?) végezte, ahol kispap is lett. A piaristáknál végzett tanulmányok után a budai egyetemen bölcsészetet tanult, majd házitanítói feladatokat vállalt. 17891790 között egy magyar nyelvű bölcseleti pályázattal anyagilag is megalapozta további életét. 1793-1805 között gróf Széchenyi Ferenc birtokán titkár, egyben gazdasági főtiszt volt. Életének fő műve a Magyar Pszichológia című munkája, amely azonban nyomtatásban nem jelent meg. A szerző egy 1826-ban Széchenyi Istvánhoz írt levelében e munkára hivatkozva kérte, hogy a létesítendő akadémia „Bölcseleti ágára" munka társként jelöljék. Akik 1817-ben elindították a tudományos gyűjteményt, alig néhányan érték meg az Akadémia tényleges megalakulását 1831-ben. Közöttük ekkor már nem lehetett Bárány Péter, pedig nemcsak egyik szerkesztője volt a szakmai folyóiratnak hanem gazdasági vonatkozású írásaival szerzője is. Bárány Péter 1805-ben Széchenyi Ferencet elhagyva, Borsod vármegyébe került, ahol „hivatalnokoskodott", megyei tisztviselő volt. (Ennek pontos kezdetére és végére nem utalnak egyértelmű adatok.) 1817-ben a megyében szerzett ismeretei alapján írta meg Borsod megye akkori statisztikai viszonyait, a megye állapotának öszA* MAGYAR A NYÁKNAK az üRszÁG'-Gyűlésére EGYBE-GYU

LTT ORSZÁG* NAGYAPj 'S MAGYAR ATYÁK' ELEJÉBE Terjefztett alázatos Kéréfsek* szegezését, amely mindmáig használható forrásanyag. Borsod megyét elhagyva a zempléni Bretzenheim herceg uradalmának lett a gazdasági igazgatója (Sárospatak, Regéc). Nem tudjuk, hogy mikor került a Temes megyei Új Aradra, s itt milyen körülmények között élt, dolgozott. 1829. július 10-én itt halt meg, s haláláról a Tudományos Gyűjtemény szerkesztői éppúgy megemlékeztek, mint ahogy az történt a Hazai s' Kül-