Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

Az agrártudomány képviselői NAGYVÁTHY JÁNOS (Miskolc, 1755. - Csurgó, 1819.) A nemesi családból iparossá lett környezetben született Nagyváthy János iskolai tanulmányait Miskolcon kezdte, majd jogi ismereteket szerezni Sárospatakra ment. (Apja, Ferenc névírása is utal a család származására, ő azonban az asztalos mesterséget tanulta ki.) A teológiai tanulmányok elvégzése után egy grófi családnál lett magántanító. Két év eltelte után Losoncon vállalt tanári állást (magyar nyelvet, költészetet tanított), de látása olymértékben megromlott, hogy Pesten gyógykezelésre szorult. Az orvosi kezelés mellett gazdasági előadásokat hallgatott, majd katona lett. A hadi ellátás ügyeivel foglalkozva, a lovak kerültek érdeklődése középpontjába. 1782-1786 között itáliai katonai alakulatoknál szolgált, ahol szeme ismét komolyan károsodott. A bécsi gyógykezelés idején gazdaságtannal, szakkönyvtárának kialakításával foglalkozott, s megismerkedett a szabadkőműves eszmékkel. A szabadkőműves páholyban olyan személyekkel találkozott, akik az okszerű gazdálkodás kialakításával foglalkoztak. így lett uradalmi gyakornok, majd egy belgiumi utazás után Pesten telepedett le. Bár a kor irodalmának jeles személyiségeivel találkozhatott (Kazinczy, Bacsányi), egyre inkább a gazdászat szakirodalma kötött le. 1792-ben így került Keszthelyre, Festetich György uradalmába, jószágigazgatóként. Festetich az ő javaslatára építtetett Csurgón gimnázumot, majd templomot (1792, 1796), s a Georgikon keszthelyi megalapításának ötlete is tőle származik. 1797-ben visszavonult saját Somogy megyei birtokára Csurgóra, ahol írással foglalkozott, de a Georgikonhoz élete végéig kötődött. Vagyonát egykori iskoláira, a patakira, a pápaira és a csurgóira hagyta. Nagyváthy János életének viszonylag kevés ideje, egy évtizede kötődött Miskolchoz. Később minden bizonnyal járhatott még szülővárosában,