Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

A geológia és a geodézia képviselői KRUSPÉR ISTVÁN (Miskolc, 1818. - Budapest, 1905.) Tudományos tevékenységének értelmezői egyaránt tartották geodétának és matematikusnak, holott Kruspér István miskolci tanulmányainak befejezése után előbb jogot tanult Késmárkon, majd két év mérnöki gyakorlatszerzés következett Lőcsén. Ezt követően, a bécsi műegyetemen három évet tanult, majd 1844-től gyakorlatoskodott. 1850-ben tért haza, s Pesten a József ipariskola (a későbbi József nádor műszaki egyetem) oktatója lett. Matematikát, mechanikát, technológiát és földméréstant adott elő. Később ez utóbbinak, a kialakított geodézia tanszéknek lett a vezetője. Az önkényuralom éveiben kapcsolódott munkája egy új, magyar mérnöki szakembergárda kialakításához. 1857-ben a műegyetem rendes tanáraként készítette el akadémiai értekezését. Székfoglalóját 1858-ban tartotta meg „Stampfler (Simon) estelési és távmérési módszeréhez tartozó új táblák" címmel. (A bécsi egyetemen 1844-től Stampfler professzornak volt az asszisztense.) Az akadémiai levelező tagságot 1869-ben az akadémiai „rendes" tagság követte, amellyel elismerték a méterrendszer bevezetése ügyében kifejtett munkásságát. 1870-ben az Akadémián elhelyezett platina méter-rudat (etalont) és a kilogrammot Párizsban össze kellett hasonlítani az eredetivel. Kruspér számottevő hibát fedezett fel a francia etalonon, de megtalálta azt a módot is, amellyel a hibát ki lehetett ÎÔ- Kruspér István. Kruspér István akadémikus, 1890 k. számítani és elhárítani. Kruspér tagja lett a nemzetközi méter-bizottságnak, s a magyar kereskedelmi miniszter őt bízta meg a méterrendszer hazai meghonosításának, bevezetésének előkészítésével (1874).