Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

11., Noha a választmány bérlő úr jellemében, ízlésében, tapintatában, pontosságában teljesen megbízik, és hiszi, hogy színtársulata, a helybeli művelt közönség megelégedésére működtetik, mind a mellett kiköti magának, hogy ha jelen föltételek és kötelezettségek hűven nem teljesítetnének, a bérlést hat heti előleges fölmondás mellett bármikor megszűntethesse. Ez esetben, azon téli idény hátralévő idejére, melyben a fölmondás történt, tartozik bérlő úr, minden hóra eső 18 előadás díját előlegesen egyszerre lefizetni. E mellett, ha bérlő úr, a bérlési évek alatt a kibérelt színházat előadás nélkül hagyná, tartozik az egész időre, mely alatt előadás nem tar tátik, a 4-ik pontban kikötött havi 18 előadás díjait előlegesen lefizetni, ezenfelül kárpótlás fejében 500 forintot pénztárunkba előlegesen befizetetni, tetszésében állandván a válaszmánynak vagy e pénzbeli összegekkel megelégedni, vagy a bérlő költségére és veszélyére a színházat csőd útján bérbeadni, vagy bérlő urat, szerződési kötelezettségeinek teljesítésére, s minden, az elébbi bérlési évek jövedelméhez képest felszámított kár és veszteség megtérítésére törvény útján is kötelezni, pör esetére úgy ezen, mint minden más fölmerülhető kérdésre nézve, a miskolczi Törvényszék, illetőleg kiküldött Bíróság állapítatván meg illetékes bíróságul. 12., A választmány megvárja bérlő úr ismert hazafiasságától és ízlésétől, hogy a közönség érzületét meg nem sérti, a színészet ügyét nem koczkáztatja, s le nem alacsonyítja oly charlatánságok, alaptalan recriminatiok és zaklatások által, minőket jelenben tapasztalnunk kelletik. 13., En Latabár Endre, jelen szerződést elfogadom, a miskolczi színházat a fentírt föltételek alatt kibéreltnek kijelentem, s magamat a fentebbi kötelezettségek pontos teljesítésére kötelezem. Kelt ezen egy eredeti példányban aláírt bérlési szerződés Miskolczon 1860. március hó 6-án. Latabár Endre Latabár Endre színigazgató bérleti szerződése a „ színházépítő társulat" képviselőivel, 1860. Latabár Endre halálát követő 1872-1907 között 20 színigazgatója volt annak az intézménynek, amelyet a részvénytársaságtól saját hatáskörébe kívánt vonni a város, s amely bár nem tudott közös nevezőre jutni az épület falai között működő Nemzeti Kaszinóval, mégis finanszírozta a „ház" kettő és belső felújítását. A három és fél évtized alatt Csóka Sándor társulata volt az, amely három alkalommal is (1888,1893-1896, 1899-1901) szerződést tudott kötni a nagyon kemény elvárásokat megfogalmazó részvénytársasággal. Halmai Imre (1889-1893) és Ballá Kálmán (1904-1907) társulata viszont két-két szezont is végigjátszhatott a városban, illetve abban a színikerületben, amelyhez Ungvár, Losonc és Eger is hozzátartozott. E korszak színi direktorai a következők voltak: Károlyi Lajos (1872-1873), Mannsberger Jakab (1873-1875), Temesvári Lajos (1875), Némethyné Eötvös Borcsa (1875-1876), Gáspár Jenő (1877), Krecsányi Ignác (1876-1877), Gerőffy Andor (1877), Tóth Béla (1884-1885), Dancz Lajos (1885-1886), Jakab Lajos (1888), Hatvani Károly (1888-1889), Egri Kálmán (1889-1890), Tiszay Dezső (1896-1899), Baranyai Mihály (1898), Szálkai Lajos (1901-1903), Németh József (1903-1904) és végül - a korábban már említett - Ballá Kálmán 1904-1907 között.