Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

Ehhez a nyugati oldalon kapcsolódott volna az ortodox templom kertje, s a telek északi és déli oldalának építményei (északon a volt ispotály, délen a volt iskola épülete). Az új utca megnyitása nemcsak a telkek hasznosíthatóságát jelentette volna, hanem a Pece-medre által kettészelt tömbben a mai Dózsa Gy. és a Kazinczy F. utcák között ez lett volna az egyetlen kellő szélességű észak-déli irányú út. (A mai Tarkányi u. nyomvonala ugyan létezik, az utca nyugati oldalán a házak kiépültek, de a keleti oldallal más városépítési elképzelések voltak. 1927-ben felépült az erdőigazgatóság palotája, amelyet térrel szerették volna övezni, s ezt összekötni a Zárda, majd a Deák térrel. A szobrot - Gárdos Aladár alkotását - 1925-ben avatták, s a környezetét ekkor még „kis-népkert"-nek nevezték. A két összekötött tér meghatározta volna a környezet beépíthetőségét. Ez azért fontos, mert egy évtizeddel a háború befejezése után döntés született a hősök emlékművének elkészíttetéséről és felépítéséről, de hogy ehhez a mai Hősök tere a legalkalmasabb, még csak egy volt az elképzelések között.) A Batthyány és Jókai utcák közötti új utca bár ekkor még nem volt szempont a „műemlék" épületek „védelme" - figyelemmel volt 4 magánház megtartására, amelyek közül három az 1750es években épült, egy pedig az 1850-es években. Az épületek egyike Benkő Sámuel miskolci orvostudor és monográfus egykori lakóháza volt. Magyarország 1961-ben megjelent műemlékjegyzéke még mind a négyet (Batthyány L. u. 1., 3., 5., 7. sz.) feljegyezte, azóta ezek közül kettő - így Benkő Sámuel lakóháza is - megsemmisült. A korábban idézett, s 1936-ban aláírt kisajátítási szerződés egyik pontja rögzíti, hogy „minden egyes telken az épületek a következő módon építendők: a Kazinczy utcai fronton legalább 1 emeletes, a Batthányi utcai fronton legalább két emeletes, a nyitandó új utcában egyemeletes, a térre nyíló telkeken pedig villaszerű földszintes épületek emelendők. A telkek beépítése a terv szerinti közös udvarokkal létesítendő. Ezen minimális területekkel bíró udvarok semmiféle melléképülettel be nem építhetők. Az épületek utcai homlokzata a két szomszédos épülettel visszhangba (^összhangba), egyforma párkányos tetőmagassággal építendő meg." Az elképzelések egy része - a Kazinczy utca nyugati oldala egy szakaszának beépítése - már 1937-1938-ban megvalósult. A tulajdonosok ugyanis 1939-ben azt írják a polgármesternek, hogy az elvi építési engedélyeket ugyan megkapták, de a megosztási vázrajzokat még nem fogadták el annak ellenére, hogy az építkezések - némely részen - nemhogy elkezdődtek, de már be is fejeződtek. „A nyitandó új utca mentén - írják - eddig még egyetlen telket sem sikerült értékesítenünk. Értékesítettünk azonban a Kazinczy utca mentén három telket, melyek közül kettőn (Böhm Viktor építész és neje, valamint dr. Frank Endre ügyvéd és neje) egy-egy kétemeletes bérházat építettek, a harmadik - Simon József és neje ózdi lakosok által megvásárolt - telek ma még beépítetlenül áll. ...A megmaradt telkeken lévő házak közben oly állapotba jutottak, hogy azokat hatósági felhívása kellett megjavíttatnom." A Batthyány-Kazinczy utcák sarkán álló, mindkét oldalon első és második emeleti erkélyekkel ellátott, a sarok földszintjén egykor és a közelmúltban is üzletet (régen a Kun-féle fűszerkereskedés, utóbb húsbolt) Böhm Viktor építette 1937-1938-ban. A 6 lakásos bérházat Miskolc város 1939. évi lak- és címjegyzéke Böhm Viktorné neve alatt, s Kazinczy u. 15/a. számon tünteti fel. A másik, hasonlóan kétemeletes bérház 17/a.