Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

A zsinagóga keleti homlokzata, 2002. Förster működésére jellemző, hogy előszere­tettel alkalmazta az akkor igen modernnek szá­mító öntöttvas szerkezeteket. A bécsi Allgemeine Bauzeitung 1861-1869-ben közölte a miskolci zsi­nagógához készített terveit. A korabeli szakirodalom a miskolci tervet összevetvén a Bécs-Leopoldstadt-i zsinagógával, a különbséget csak abban látja, hogy a bécsi templom hajója hosszabb. A templom jelenleg is őrzi eredeti külső megjelenését, azonban berendezését 1864-ben a konzervatívok tiltakozása miatt átrendezték, ugyanis addig a bima, a „tóraolvasó asztal" a tó­raszekrény előtt állott. A nyugati karzaton orgo­na volt, amelyet később eladtak. A zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. A kelet-nyugati hossztengelyű telek fekvése és tájolása szinte kínálta magát az épít­tetőnek, hogy itt építsék fel a zsinagógát, ugyanis a tájolási kötöttségek nem okoztak gondot az épület utcaképbe illesztésénél. A szabálytalan, trapéz alakú telket három oldalról földszintes épületek karéja zárja le. A Kazinczy utcai homlokzathoz épített - az épü­lettel azonos stílusú - magas kerítésfalak pedig az északi oldalon biztosítják a zsinagóga körüli udvar zártságát. A zsinagóga háromhajós, kívülről bazilikális megjelenésű tömegét némileg megmásítja a valós belső térhatás. Valójában a belső térhatás csarnok jellegű, mert a fő, illetve a mellékhajók különbö­ző szélességéből adódó fesztávok miatt keletkező záradékok magasságkülönbsége alig érzékelhető. A bazilikális elrendezés a főhomlokzatokon jele­nik meg. A főhajó középrizalitként enyhén kilép a homlokzat fősíkjából, és az oldalhajók fölé emelkedve tört vonalú, oromzatos lezárást kap. Az oromzat csúcsán Mózes táblák kapnak helyet. E táblákat az ívek indulásától íves, cikkcakkos plasztikus szegély kereteli, tükrük profilált, a tükrökben negatív vésetű héber számok. Az oromzat koronázó párkánya lemezből, szímából és pálcából áll. Az alatta elhelyezkedő frízben 7, kilencágú plasztikus csillag díszíti az egyébként sima felületet. Ez alatt újabb, kevésbé tagolt, kes­keny párkányelem fut végig. A keleti homlokzat középrizalitjának két szé­lén az oromzatig fölfutó falsávok keretelik a kö­zépmezőt. A falak a földszinten egyes, az emeleti zónában páros vakolathornyok által díszítettek. A keretsávok a koronázó párkány alatt fogazott párkányhoz csatlakoznak, melyet félköríves kon­zolos fríz képez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom