Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

ezért felvetődik egy „elővárosi gyorsvasút" terve. Ez a meglévő nyomvonalon Nyékládháza felől érkezik és a Tiszai pályaudvar érintése nélkül halad Sajószentpéter felé. A Gömöri pályaudvar térsége jelenik meg, mint fontos közlekedési csomópont, ahonnan ki lehet alakítani egy kelet-nyugat irányú tömegközlekedési gerincvonalat. Az eltelt negyedszázad bizonyította, hogy a három elképzelés közül egyik sem kapott reális megvalósulási lehetőséget, sőt a vasúthálózatban a Gömöri nyomvonal (az ózdi kohászat megszűnésével) veszített is korábbi helyi és átengedő, tranzit jelentőségéből. A közúthálózat fejlesztése régi tehertétele volt a városnak. 1981-ben azt fogalmazták meg, hogy „csekély a kapacitástartalék", ill. „kimerült az átbocsátó-képesség". A 3, 26, 35 és 37-es számú főútvonalak négysávossá alakítása időszakos, de elkerülhetetlen megoldás, a tartós, érdemi megoldást az M3-as és az M26-os autópályák megépítési jelenti. A várható nyomvonal-kijelölésekről voltak ugyan elképzelések, tervek, de részletesen itt nem fogalmazódtak meg tekintettel arra, hogy „az autópálya végleges nyomvonalának kijelölése 1982-ben várható". (20 éve!) A város légi megközelíthetősége, kapcsolata „nagyon halvány elképzelésként" ugyan foglalkoztatta a szakembereket, de gyorsan feledésbe is merült. A terv annyit sejtet, hogy „Miskolc térségében az új repülőtér elhelyezési tanulmányterve több változatot is vizsgált." Külön fejezetrészben fogalmazták meg Miskolc távlati közlekedési hálózatának, ill. hálózat-alakításának téziseit, főbb vonásait. Eszerint „Miskolc kelet-nyugati közúti kapcsolata az északi és a déli tehermentesítő út lesz. ...A város észak-déli forgalmú tengelyét a jelenlegi 2. és 26. számú főutak képezik távlatban is. Az avasi lakótelep és a déli terelőút közvetlen közúti kapcsolatának biztosításával az északi és déli tehermentesítő utak felé tehermentesül a városközpontot határoló úthálózat. A közvetlen kapcsolat létesítésére a Danyivölgyön keresztül nyílik lehetőség (alagúttal). Lyukóbánya - Újdiósgyőr - Miskolctapolca - Görömböly-Hejőcsaba között külső forgalmi gyűrű létrehozása szükséges, amely közvetett kapcsolaton keresztül folytatódik Szirma, továbbá a keleti és északi iparterületek felé." A közlekedés „távlati" tervében új elem az avasi alagút, (igaz egy XX. század eleji, fantázi-szülte miskolci képeslapon látható az Avast átszelő alagút ötlete), valamint a külső körgyűrű, amely feltételezi a keleti és északi ipartelepek fejlődését. Nos ezek is a miskolci városépítészet „szép álmai" közé kerültek, a megvalósulatlan elképzelések nem kis számát gyarapítva. * * * Miskolc Megyei Város Tanácsának tervosztálya az 1980-as évek közepén városismertető kiadványt jelentetett meg, amelyben 12 szakterületre koncentrálva (ipar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, lakásellátás, egészségügy, művelődésügy, kommunális ellátás, lakossági szolgáltatás, irányítás és gazdálkodás) mutatta be a várost, a VI. és VII. ötéves tervidőszak „váltásakor", azaz 1981-1985 között „tény"szerűen és 1986 elején „terv" szerűen. Az anyag természetesen más jellegű, mint az 1981-ben készült rendezési koncepció, de mindenképpen alkalmas arra, hogy láttassa a már „felismerten is vergődő" nagyvárost, eredményeivel, problémáival. Az anyagból csupán olyan elemeket és adatokat emelek ki, amely „összecseng" a városrendezési koncepcióval (annak megvalósulásával, vagy meg nem valósulásával.)