Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

A XX. század utolsó negyedének általános rendezési terve (1982-1995, illetve 1982-2010) 1996-ban a magyar honfoglalás 1100. évében közel három héten át került sor szakmai rendezvényekre az Akadémiai Bizottság miskolci székházában. Az egyes szakterületek képviselői szóltak a város történetéről, eló'adások hangzottak el az eltelt évszázad városépítészetéről, a város kereskedelmi életéről és ipartörténetéről, az egészségügy múltjáról és jelenéről, az egyház, az oktatás és a művészetek történetéről, a város tudományos intézményeiről és a tudományos kutatás eredményeiről. Az eltelt évszázad építészeti emlékeit, a műemlékek helyzetét, különös módon a városépítés egyes korszakait szóban nyolc, írásban hat előadó elemezte, ill. mutatta be. Az előadók (Iglói Gyula, Horváth Béla, Kelemen István, Újvári Andor) a város főépítészei voltak, ill. Újvári Andor jelenleg is a Város Főépítész Osztályának vezetője, az ezredforduló új ÁRT-ének koordinátora, különböző fórumokon értelmezője, képviselője. Alábbiakban az ő előadásaik tényanyagára, a városi tanács kiadványaira, valamint a városi pártbizottság különböző jellegű és színvonalú dokumentumaira, összesítéseire támaszkodva igyekszek áttekinteni az 1960-1990 közötti három évtized fontosabb mozzanatait. (E megoldást az is indokolja, hogy a vonatkozó anyagok még nem „értek" levéltárivá, tehát a felhasználható források még az „irattermelők"-nél vannak.) Ezek az adatok, tényinformációk akkor értelmezhetőek, ha egy tágabb kereten belül vizsgáljuk, ez pedig az 1981-es városrendezési terv, pontosan: „Miskolc településcsoport általános rendezési terv felülvizsgálata, koncepciója." Az ÁRT előkészítése 1979 májusában kezdődött, s 22 munkafázis után, 20 szakág közötti egyeztetés, összehangolt munka eredményeként 1982 februárjára készült el a jóváhagyásra váró dokumentáció. Ez lépett hatályba 1984-ben, s „élt" a század, ill. ezredfordulóig, tehát negyed évszázadon keresztül. A tanácsi közigazgatás és államirányítás ötéves tervidőszakokra tagolt rendszerében a meglévő általános városrendezési tervek felülvizsgálatára (esetleges korrekciójára) is ötévente került sor. Az 1984-től érvényes terv első üteme 1960-1961-ben, második üteme 1966-1968-ban készült el, s 1970-ben hagyták jóvá. (Miskolcon a XX. század második felében így az 1950-1954 közötti első, az 1966-1970 közötti harmadik és az 1981-1985 közötti hatodik ötéves terv időszakában készültek a várost átfogó rendezési tervek.) Az 1979-ben induló ÁRT munkálatoknak voltak fontos tervi előzményei, amelyek megvalósulását lemérhetjük a mai Miskolc külső megjelenésében, így 1978-ban befejezték Diósgyőr rendezési tervét, 1980-ban az LKM és a DIGÉP környék, 1979-ben a Komlóstető, a Győri-kapu nyugati része, a Szentpéteri-kapu nyugati része, az akkor Tetemvár-városrésznek nevezett terület kapott részletes rendezési tervet. A Szeles utca és térsége, valamint a Szentpéteri kapu keleti része 1978-ban készült el a tervasztalon, s még ebben