Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

sége Kassának a restaurált dóm. Pedig hejh 1 de meglehetne csinálni. Hiszen vannak itt milliomos református előkelőségek, hát nem jut eszébe egyiknek sem, hogy azt az összeget, amit köztudomásúlag, végrcndelelileg az avasi templom restaurálására szántak, adták volna ide már életükben , . . Legalább gyönyörködtek volna az újjászületett székesegyházban, mely legszebb épitészeti amiéke lett volna a középkornak. Középületekről, épitkezésekrőJ, ami nincs, emi hiányzik, ami kellene, másult szólunk. Csak az fáj, ami van és rosszul van. Amin pedig lehetne segíteni. Csak az fáj, hogy a Luther-teret, aminek jövendő kis parkjára olyan szükség lett volna, ami bent van a város szivében, árusitó bódékkal èktelenitették el. Hát volt szive a mérnöki hivatalnak igy megcsúfolni minden utat, ami a művészi széphez vezet ? Vagy ne beszéljünk errői ? A város utcáiról, melyek a belvárosban egy ötlet és kezdeményezés nélküli, egy rendezetlen, kőkockákból összehordott város képét mutatják. I Ha peciig a Dayka Gábor-utcai közön át kimegyünk a Pece-parti uj ember-piacra, a Major-utca felé, egyszerre a legelhagyatottabb faluba érünk. Sehol nincs olyan közel a falu lelke, a falu arca a város arcához, mint Miskolczon, ha a belvárost körülölelő külvárosba érünk. Sehol nincs olyan közel a kulturálatlan Kelet a nyugali élethez, mint itt, Miskolczon. A XX. század elsőnagy városrendezése előtti rendezetlenségről a Reggeli Hírlapban, 1919. tanulmányában a szerző öt részlet-fotót is közöl a térképről, feltüntetve, hogy annak eredeti változata a városi tanács birtokában (térképtárában?) található. Az elfogadott terv - Horváth Béla megállapítása szerint - 25 éven át volt alapja a városrendezésnek, s ezt 1949-ben váltotta fel új terv, amely azonban már nem a „régi" Miskolcban, hanem a kerületekre osztott „új" Miskolcban gondolkodott. Tehát az 1920-1940-es évek miskolci építkezései-beruházásai a Warga-féle tervnek megfelelően(?) készültek. A terv az akkori várost 12 övezetre osztotta fel. Megkülönböztette a zártsorú, a félig zártsorú, az előkertes zártsorú, a félig előkertes zártsorú beépítést a szabadon álló beépítésről. Megkülönböztette a gyári városrészt a gyárak övezetéről. Külön övezetet képeztek a parkok és erdők, a játszóterek, a folyók és patakok, valamint a régi és az új középületek. „A terv vázát zöldövezeti rendszere képezi - írja Horváth Béla. A Warga-féle terv kimagasló értékei éppen ebben vannak. O már 1921-ben abból indult ki, amit ma hőn óhajtunk: az egészséges lakótelepekből. Nem vezethette más törekvés terveit, amikor a Szinva-völgyre merőleges, többszörös zöldövezeti gyűrűt megalkotta a gyár és Miskolc belvárosa között. Elképzeléseit az övezeti beosztás mutatói is igazolják. Arra is volt gondja, hogy a völgyre haránt zöldsávok az intenzívebben szennyezett részen, 150 m szélességben húzódjanak, míg máshol 30-40 m-re korcsosította el, törekedett tehát a realitásokra. A gyűrűs zöldövezeti rendszerbe kapcsolódott volna be az Avas, a Népkert, általában minden belvárosi zöld folt, és ennek felbecsülhetetlen jelentősége lett volna. Őszintén sajnálhatjuk, hogy a mindennapi gyakorlat elmosta e nagyszerű elképzelést." Mik voltak az ÁRT fő elképzelései és mik valósultak meg belőle, vagy helyette? Warga László a Szentpéteri-kapuban helyezte el az új kórházat, amely megvalósult. A temető helyének kijelölésében egyezik elődei elgondolásával, amely szintén megvalósult. Az új egyetemet a Szent Anna templom feletti dombokon képzelte el (egy más, de nem tőle származó elképzelés az Avason álmodta meg az orvosi egyetemet, a Tapolcára néző domboldalon. - Egyik elképzelés realitását sem bizonyította az idő!) A MÁV Igaz-