Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Széchenyi utca alsó szakaszának iparos, kereskedő- és polgárházai (az ún. Centrum-tömb épületei)

össze egy évig bérelte a Munkácsy utcával szemközti földszintes épületet, amely nagy söntésből és étteremből állt. Miskolc városa 1919-ben hirdette meg a tapolcai fürdő bérletét, s azt négy évre Lefler Károly szerezte meg. A bérlemény akkor a meglévő (régi) Anna-szálló szobáira, zárt és nyitott éttermi részére, valamint a 7 medencéből álló fürdőre és csónakázó tóra terjedt ki. 19241928 között a Hunyadi utcán nyitott éttermet, amely Vadászkürt néven működött. 1929-1931 között a Tiszai pályaudvar melletti üzletet (étterem, söntés, kerthelyiség) bérelte. 1931-1937 között ismét bérbevette a Széchenyi utcai vendéglőt. Azt ekkor bővítette ki nagy alapterületű kerthelyiséggel, amely a helybeliek - főleg a környékbeliek - közismert is kedvelt szórakozó helyévé vált. Közben és ezzel egyidőben 1940-ig Tapolcán is működtetett egy 27 személyes panziót. 1940-1950 között a Szemere utcai Belvárosi Sörözőt bérelte. (Az 1980-as években itt az ún. Mackó büfé működött.) 1951-ben került sor az államosításra, amikor mindenét elveszítette, a rá következő évben meghalt. A jeles „vendéglátós" család történetén túl az épületről feljegyezték, hogy az államosítás után hosszú ideig a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központja volt. Amikor 1998-ban a Miskolci Ingatlankezelő Rt. elkészítette a tömb hasznosítási tervét, ennek az épületnek a megtartása, esetleges átalakítása nem szerepelt abban. IRODALOM Dobrossy István: A miskolci vendéglátás története 17451945. Miskolc, 1985. 32-35. pp. (BAL): Alagúton jön a tőke a házfelújításhoz. Észak-Magyarország, 2000. augusztus 16. FORRÁS B.-A..-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 3868/1906. Az egykori Lefler-vendéglő átalakított portálokkal, 2002.