Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

A Dalnoki Nagy család háza a Ráczkövi fundus on (Déryné u. 2. sz.) 1872-ben Miskolc még két országgyűlési kép­viselőt választhatott (az északi és déli választó­körzet határa a Széchenyi utca közepén húzó­dott). Az egyik kerületben Horváth Lajost, a má­sikban Dalnoki Nagy Barnabást választották meg. „Ez utóbbi a képviselőségtől visszalépvén, ­írja Szendrei János - kir(ályi) közjegyzővé nevez­tetett ki városunkban, s mint ilyen, politikai és közéletünk egyik igen tevékeny munkása volt." Munkásságát királyi tanácsosi cím adományo­zásával is elismerték, s ebben élénk közéleti sze­repvállalása mellett irodalmi munkássága is sze­repet játszhatott. Versei és elbeszélései Pesten, politikai-közérdekű írásai a miskolci lapokban je­lentek meg. 1893-ban halt meg Miskolcon. (Szüle­tett Ónodon, 1820 k.) Leszármazottai közül a vá­rostörténet „jegyzi" fiát, Lajost, aki 1862-ben szü­letett Miskolcon, s jogi doktorátusa után előbb Bor­sod megyei aljegyző, majd aradi főispáni titkár, végül a megyébe visszakerülve 1891-től főjegyző volt. (Meghalt Miskolcon.) A család - valószínű már Dalnoki Nagy Barnabás édesapja is - a Dé­ryné u. 2. számú telek tulajdonosa, a rajta emelt ház építtetője, majd 1901-ben átépíttetője volt. Az épület a múlt század végi 80-as, 90-es évekből származó fotókból egyértelműen mai megjelenését tárja elénk. Külső megjelenésében, tömegében, szerkezeti kialakításában csak jelen­téktelen változások következtek be létének több, mint száz éve alatt. 1890 tavaszán értesülünk elő­ször arról, hogy az épület Széchenyi utca felé eső részén egy üzletbérlő, özv. Baum Józsefné a tu­lajdonos beleegyezésével portál felállítására kért engedélyt. Az építkezési szakbizottság a kirakat felállításához hozzájárult. Ugyanez év decembe­rében a sarokház Deák utca felőli oldalán nyi­tottak kirakatot a Schabinszky és Uher fényirda számára. Ezt az engedélyt azzal a feltétellel adták meg, hogy a portál kiugrása csak 20 cm lehet, „miután ezen utca járdája keskeny". 1897-ben özv. Dalnoki Nagy Barnabásné engedélyt kért, és kapott az új lépcsőház és lépcsőzet kialakítására, valamint a régi lépcsőház helyén a színház felőli oldalon raktárak nyitására. A mérnöki hivatal az engedély megadását feltételhez kötötte, előírta, hogy a mennyezet hordására „2 vastartány alkal­maztasson". 1901-ben özv. Dámokiné a ház Széchenyi ut­ca felőli, keleti végén lévő bolt (vagyis a mai An­tikvárium helyisége) átalakítására kért engedélyt. A régi bolt padlóját lejjebb eresztették, a pince boltozatát vaspillérek között újra készítették. Ek­kor az utca felé a régi két nyílás helyett hármat alakítottak ki. Természetszerűleg ez az átalakítás megkövetelte új kirakat készítését is. Az új portál tervét Szőke Pál asztalosmester készítette. Az előírások szerint a portált úgy kellett készíteni, hogy legnagyobb kiugrása nem lehetett több 30 cm-nél, és a kirakat főpárkányának magassága az épület válaszpárkányával egyező magasságban kellett, hogy legyen. 1926-ban Wittlin Piroska a ház Deák utca felé eső részén készíttetett „egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom