Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

hiányában - „miután az egyesület tagjainak létszáma a 800-at meghaladja, most már feltétlenül valósítsák meg a helyiségek kibővítését. ...egy új oldalhajót építenek a nagyteremhez, és mélységben is kibővítik a helyiséget..." 1911 helyett 1929-ben készült el a Gazdakör Székháza. A rendelkezésre álló adatok, feljegyzések szerint „a munkálatok oroszlánrészét nyilvános pályázat útján Hevesi Lajos miskolci mérnök, építési vállalkozó nyerte el, aki a vele kötött szerződés alapján köteles az összes munkálatokat, ideértve a kőműves, az elhelyező, föld, asztalos, lakatos, ács, vízvezeték, villamos, szobrász, mázoló, festő, műkő és parketta munkálatokat csakis helybeli iparosokkal és munkásokkal végeztetni." A korabeli sajtóra jellemző precíz és részletes tájékoztatás közel háromnegyed évszázad elteltével is érzékelteti az új székház impozáns külső és belső megjelenését. „Az utcáról díszes vaskapun át egy fedett belépőből jutunk az impozáns ruhatárba, amely szépen díszített boltíveivel, oszlopaival és széles folyosójával és mintegy a ruhatár folytatásaként épült, levegős, tiszta, szép halijával még a legnagyobb forgalom esetén is kényelmet biztosít. A hallból nyüik a régi olvasó és a régi nagyterem, amelynek előkelő díszt adnak a márványutánzatú oszlopok és általában azok az átalakítások, amelyek ezeket a helyiségeket a modern, előkelő klubok színvonalára emelték. A régi nagyterem tengelyében épült az új, 25 m. hosszú, 10 m. széles, nemes barokkstilben tartott új díszterem, gazdag mennyezet és faldíszekkel. Három óriási méretű ablak és két nagy üvegajtó ragyogó világítást nyújt nappal a teremnek. Az ajtók egy, az egész épület mentén húzódó széles, díszes teraszra nyílnak, amelyek a remek fekvésű kerttel együtt a kör nyári életének adnak díszes keretet. Az új nagyterem esti világítását három gyönyörű Mária Terézia korabeli stílusban készített üvegcsillár és számos falikar és kandeláber szolgálja. ... Abban, hogy a régi, ócska épületből ez a modern, pazar új klub létesült, igen nagy az érdeme Bloch és Stimm építőmérnökök nagyszerű szaktudásának és gyakorlati érzékének, valamint Hevesi Lajos mérnök ötletes és kitűnő elgondolásának." Még egyetlen megjegyzés kívánkozik a „szakmunkák" minősítéséhez, ez pedig Kun József szobrászművész munkája, aki a Gazdakör gazdag belső díszítési, szobrászati munkáját végezte. A Gazdakör rendszeresen tartott kulturális, irodalmi rendezvényeket. A nevek közül elég Márai Sándorét említeni, aki 1931. novemberében fordult itt meg, s tartott 200 személy előtt irodalmi „felolvasó-ülést." A színház-építésnek volt egy különleges velejárója. Az 1895-ös, majd az 1897-es városrendezési terv elkészítésétől és köztudatba kerülésétől soha nem került le napirendről egy, a Széchenyi utcával párhuzamos utca kiépítése a KossuthDeák-Kazinczy-Szentpály utcák között. (Ennek a nyomvonala megfelel annak az útnak, amely a mai un. Bazár-tömböt átmetszi a Kazinczy és Szentpály utcák között.) A tervezett út az itteni 3. és 5. számú telkek között vezetett volna vagy 10, vagy 14 méter szélességben. A mai Színháztörténeti és Színészmúzeum épületének (amelyben akkor a Városi Női Ipariskola működött) az északi szárnya, a Gazdakörnek pedig a teljes udvara, vagy a déli bejárati rész „esett volna áldozatul". Az építési engedélyt úgy kapta meg a Gazdakör, ha tudomásul veszi a város utcanyitási szándékát, amely egyet jelentett volna az épület város költségén való átalakításával. A megállapodás szerint, ha a város az utcanyitástól elállna, vagy azt 50 éven belül nem valósítaná meg,