Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

Intézet kapott itt helyet. A földszinti helyiségek csehsüvegboltozatúak voltak, az északnyugati részen elhelyezkedő terem pedig harántdongák között boltmezővel fedett. A főhomlokzat mö­götti egyetlen emeleti terem sík mennyezetes. Az épület utcai homlokzatán a háromtengelyes középrizalitot és az egy-egy tengelyes oldalme­zőket lizénák és a párkányok tagolják tükrökre, amelyekben az egyenes záródású ablakok nyíl­nak, középen pedig a bejárati kapu. A közép­rizalitban az emeleti ablakok fölött oromzatok, a szélső mezőben az ablakok fölött szemöldökpár­kány helyezkedik el. Az udvari homlokzaton függőfolyosó húzódik. Az épület átalakítása, s új funcióban való működtetése része volt az 1991-1997 között meg­valósított színházi rekonstrukciónak. Felújítási munkálataira a rekonstrukció második ütemében került sor, amelynek eredményeként az épület udvari északi és nyugati szárnyait lebontották, s ezáltal biztosítottak helyet az 500 fős nyári szín­ház nézősorainak, illetve a kerthelyiségnek. En­nek ellenére a 405 m 2 alapterü épület a rekonst­rukció során 158 m 2-rel egészült ki, így a jelenleg működő intézmény 563 m 2 alapterületen helyez­kedik el. Az intézmény 1996-ban történt átadásától a földszinti kapualjból a múzeum előcsarnoka lett, amelyből tágas lépcső vezet az emeleti kiállító­termekbe. A három helyiségből és folyosóból ál­ló, kb. 260 m 2 alapterületű kiállítás bemutatja a miskolci magyar nyelvű színjátszás iratait, képi ábrázolásait és tárgyi emlékeit. Az emeletre ve­zető folyosón a színjátszás legendás alakjainak ábrázolásai (fotók, metszetek) láthatók. Az eme­leti két első traktus a XIX. századi, ill. a XX. szá­zad eleji színészetnek állít emléket. Az utcai frontra néző, egységes nagy térben miskolci szí­nészhagyatékok, tárlókban tárgyi emlékek kap­nak helyet. A kiállítás egyben különleges viseleti bemu­tatót is kínál a látogatóknak. A múzeum - egye­bek között - helyet biztosít a színház építéstörté­netének, befejezve azt a több, mint fél évtizeden át zajló felújítás terveivel, a rekonstrukció meg­valósult makettjével. A múzeum földszintjén, a főbejárat mellett alakították ki az irodát és a kiszolgáló helyisége­ket. A főbejárat északi oldalán raktárhelyiségek találhatók, de az eredeti elképzelés szerint a pin­cében vendéglátó egység készül, amely kiszol­gálja majd a nyári színház kerthelyiségként ki­alakítható részét is. A kiállítás, ill. a múzeum avatásáról a Déli Hírlap 1996. október 22-ei száma az alábbiakban számolt be. „Ritka szép ajándékot kapott az ün­nepre Miskolc és az egész megye. A színészmú­zeumot Kobold Tamás, Miskolc polgármestere avatta fel. ...A létrehozók közül elsőként Gyar­mati Ferenc színművésznek mondott köszönetet. ... A tervező Bodonyi Csaba és az Interplan Kft., az alkotók, irányítók között van Simon Gábor, Szilvási Zsuzsa, Gyarmati Ferenc, dr. Veres László, dr. Dobrossy István, Kamarás Jenő, a Raszter és az Adeptus Kft. A Színháztörténeti és Színész­múzeum szervezetileg a Miskolci Galéria intéz­ménye." Az eltelt fél évtized alatt a múzeum folya­matosan gyarapodott ajándékozás és hagyatéko­zás eredményeként. Egyben lehetőséget ad kü­lönleges értéken, művészeti alkotások bemutatá­sára is. FORRÁSOK B.-A.-Z. m Lt. IV. 1906. 13.703/1929. B.-A.-Z. m Lt. IV. 1906.1795/1944.

Next

/
Oldalképek
Tartalom