Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

A „Miskolczi Nemzeti Kaszinó" a színház épületében (Déryné u. 1. sz.) A Miskolczi Nemzeti Kaszinó 1910-ben meg­újított alapszabályzata megerősíti a XIX. század első harmadában megfogalmazott célt, mely sze­rint a „Nemzeti Kaszinó czélja: állandó alkalmat nyújtani Miskolcz városa és Borsod vármegye művelt, értelmes polgárainak arra, hogy együttes társalgás és eszmecsere által közöttük a közszel­lem ébresztessék, könyvtár alapítása és gyarapí­tása útján czélszerű olvasmányok használata és a hírirodalom figyelemmel kísérése által a köz­ügyek iránti érdeklődés előmozdíttassék, nyilvá­nos társas körhöz illő játékok által kellemes idő­töltés szereztessék." A miskolci kaszinó is egyike volt azoknak a szervezett, szabályozott egyesületeknek, ame­lyeknek kialakulását, szerveződését és történetét a reformkortól számíthatjuk. Mindenben oszt­ható Szegőfi Anna azon megállapítása, amelyet 1997-ben a reformkori egyesületek szerepéről írt. „Szerepük ebben a korban elsődlegesen politikai és közéleti, ezzel szoros összefüggésben művelő­dési. A reformkor alapeszméjének része volt a közműveltség növelése. Az első csoportosulások arisztokrata kezdeményezésre alakultak, szerve­zésükben, működtetésükben nagy szerepe volt Széchenyi Istvánnak. Széchenyi István és a hala­dó gondolkodású arisztokrácia külföldi utazásai során ismerkedett meg ezzel a társasági formá­val, főként az angol kaszinókat tekintették példa­képnek. Széchenyi István felismerte, hogy az egyesületekben van az az erő, amely képes Ma­gyarországot elindítani az általa egyedüli üdvö­- 13 ­36. §. Mindazon közgyűlési határozatok, melyek az alap­szabályok megváltoztatását, az egylet feloszlását s ez esetben vagyonának hovaforditását czélozzák, foganato­sítás előtt a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium­hoz felterjesztendők. 37. §. Az intézet pecsétje Miskolcz város czimeréből áll e körirattal „A Miskolczi Nemzeti Casinó 1833" amely évszám a kaszinó megalakulását jelöli. 38. §. Azon esetben, ha a kaszinó az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által a mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdekei veszélyeztetnének, haladéktalanul felfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő sza­bályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is osz­lattatik, — vagy esetleg az alapszabályok legfontosabb megtartására külömbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. Kelt Miskolczon a miskolczi nemzeti Casinó 1909. évi deczember hó 7-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Szombati László Bulyovszky Gusztáv titkár. igazgató. 9010/1910 V. a. „Látta magyar királyi belügyminiszter" Budapest, 1910. február 20-án. A miniszter megbízásából Szabó miniszteri tanácsos. Az 1910-ben megújított kaszinói alapszabályzat részlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom