Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

rozták «téli allomasnak» és a kerület központjának. A miskolci színtársulat pedig egész kis vándorutat tett évről évre az ország felső részében. Miskolcról mentek Losoncra, innen Egerbe és Ungvárra. A négy város együtt maradása azután megbomlott, amikor Miskolc is, de a többi városok is nagyobb igényekkel léptek fel. így aztán az egyik igazgató kiejtette a kerületből Losoncot. ...Aztán kiesett Ungvár is és a színtársulatok tovább virultak egészségesen. A kihagyott városok sem jártak rosszul. Lehet, hogy nem kapnak olyan társulatot, mint a miskolczi, de viszont a maguk szezonját akkor tartják, amikor akarják. Most a miskolczi színikerületnek két városa van: Miskolcz és Eger. A szezonok beosztása tekintetében teljes a békesség a két város között. Miskolcz téli állomás és néhány hétig nyári, Egeré a többi idő. Ezen a beosztáson is kezd azonban már mutatkozni annak tarthatatlansága. Egerben hangok vannak téli színészetért, Miskolczon már régen a közszükséglet, kultúrvágy sürgeti az állandó színészetet. Ezzel a két homlokegyenest ellenkező áramlattal pedig a mostani kerületi beosztás sorsa meg van pecsételve. ...Nyári állomásra minden vidéki színtársulatnak okvetlen szüksége van, ha az úgynevezett «anyavaros» nem tudja fenntartani a színészetét egész évben. Már most tehát az a kérdés, hogy Miskolczon meg tud-e élni a társulat egész évben, vagyis a nyári hónapokban tud-e Miskolcz annyi színházba járó közönséget adni, hogy az igazgató üzleti számításaiból Egert kihagyhatja. ...A kultuszminisztérium illetékes osztályában bizonyosan rengeteg a panasz a mai kerületi beosztások miatt. ...Egy nagyon okos terv született meg. Az tudniillik, hogy a nagyobb vidéki városokban megteremtik az állandó színészetet, úgy, hogy az erre képes városokban a társulat stabil legyen, ne Városi színház. 1 színház r. t. utolsó közgyűlése, iz uj színházi szabályrendelet. — Saját tudósitónktól. — Miskolcz, április 21. Megtörtént. A miskolczi öreg színház gazdát cserélt. A részvénytársaság, amely hosszú évtizedeken át sáfárkodott hűségesen és becsületesen, elérkezettnek' látta az jdőt, hogy oda adja a színházat a városnak, mondván: — Nesze, itt van! Eleget bajlódtam* fáradtam, vesződtem vele, — csináld te toyább ! És a város szeretettel fogadja oltalmába a színházat ... A szinház r. t. szombaton este tartotta utolsó közgyűlését. A gyűlésben dr. Rácz Qyörgy elnökölt, jelen voltak: Bulyovszky Gusztáv h. elnök, Bizony Ákos, Bartányi Qyula, Lichtenstein László* Kun Bertalan, Szombathy László titkár és több részvényes. A zárszámadás elfogadása után: Szombathy László előterjesztette az igazgatóság javaslatát a szinház átadása tárgyában. A javaslatot elfogadták és a mielőbbi átadás keresztülvitelére négy tagu bizottságot küldtek ki. E bizottság tagjai: dr. Rácz György, Bulyovszky Gusztáv, Bartányi Gyula és Kun Bertalan. A közgyűlés ezután jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést mondott dr. Rácz Györgynek, elnöki minőségében kifejtett le!kes. buzgó működéséért. A részvénytársaság szerepe tehát niegv/j'int. Kezdődik a város szerepe. Miskolczi Napló, 1913. április 22.