Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

A Kazinczy utca 10. számú épület és telkének számozása 1895-ben az előző telekhez hasonlóan 20-as volt. A századfordulón már szintén létezett a ma itt álló épület, amelyet Bodnár Lajos birtokában találhatunk. A Kazinczy utca 10-es számú épület szorosan illeszkedett a szomszédos 8. számú házhoz. Az épületben bérlakások voltak, az utcafronti földszinti üzlethelyiségeket pedig mészárszék, és kenyérbolt foglalta el, de ezeket a belső udvarból lehetett csak megközelíteni. A kétemeletes, későszecessziós nagyvárosi lakóház zsinagóga felé tekintő utcai homlokzata ötaxisú, kifejezetten nagyvárosi utcaképet meghatározó igénnyel kialakított front. Tömegalakításában a homlokzat eklektikus jegyeket visel, azonban részletképzésében a magyar későszecesszió sajátos eszköztárát használja. A homlokzat két szélső tengelyében egy-egy második emeleti erkélyt is magában foglaló enyhén előugrasztott tétel szerepel. A magasföldszint felett mindkét emeleti szinten valamennyi nyílás egyenes záródású, a kor eszköztárában gyakran előforduló kommersz stukkó és vakolatdíszekkel díszített. Mind a középrizalitban, mind a szárnyakon az erkélyek tömbjéből félköríves nyílások metsződnek ki (a második emeleten párosával). A földszint bejárati kapuja, valamint ablaknyílásai magas - nyújtott körszeletből és egyenes záradékból álló formájúak. A középső tengelyben lévő egy-félkörívvel kimetszett homloklapú erkélyt egy pár kímaprofilú konzol támasztja alá. Az első emeleti ablakok parapetjében negatív mezőkben tárcsadíszű vakolatdíszek találhatók. A második emelet ablakai fölött függőleges pálcatagok közeiben apró gomb- illetve tárcsamotívumti elemek helyezkednek el. Mind az oldalsó, mind a centrális tételekben a fogazott léccel díszített koronázó párkány alatt tárcsákból, illetve az azokat összekötő motívumokból képzett futókutya-szerű vakolatdíszítmény fut végig. A homlokzat vasmunkái jelentéktelenek, a homlokzatot díszítő fehérmunka stílusában átmenetet képez a két világháború közötti ún. „kormányzó barokk" és az azt megelőző - a 20-as évek végére jellemző - félig prakticista, félig késő szecessziós stílusjegyek között. Az épiüet esztétikai jellemzői közül kiemelésre méltó a csonkított formájában is későszecessziós jegyeket mutató bejárati kapu. A szintén alápincézett bérház felújítására a 8. számú épülettel egyidőben került sor. Ami az épület műszaki, ill. levéltári dokumentumait, vagy az archív fényképfelvételeket illeti, meglehetősen gyér ismeretekkel rendelkezünk. A Városi Mérnöki Hivatal anyaga 1927-től őrzi Vőneki Mihály földszinti - tervezett - irodája kialakításának terveit, s ezen túl Berzy Sándor és Berzy József 1944es óvóhely kialakítására beadott terveit ismerjük. FORRÁSOK B.-A.-Z. m Lt. IV. 1906.17735/1927. B.-A.-Z. m Lt. IV. 1914. 427/1944. I: nagyérdemű közönséget tisztoletlel értesítem, hogy helyben Kazinczy-utcza 10. sz. alatt ^ egy dúsan felszerelt raktárt ühina ezüst és inga órákban nyitottam, hol ép úgy mint ékszerüzletemben Széchcnyi-utcza 50. szigorú szabott árak mellett a leglelkiismeretesebb kiszolgálásban részesítem az igen tisztelt vevöközönséget. Legmélyebb tisztelettel