Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI
mázsa(?) gabona cserélt gazdát. Miskolc így vált a terménykereskedelem központjává. Megfordultak itt szász- és csehországi, sziléziai kereskedó'k éppen úgy, mint bécsi vagy budapesti ügynökök. A gabonatőzsde működéséről feljegyezték, hogy a peres ügyek gyors intézésére külön békebíróságot hoztak létre. 1901-ben a Miskolci Terménycsarnok és Terménycsarnoki békebíróság (cég-névváltoztatás után) új működési szabályzatot alkotott. A 20. század elején ennek a szakmai egyesületnek 200 tagja és 8 ügynöke volt Miskolcon. Mivel a szervezet kereskedőket tömörített, 1923-ban „Miskolci Kereskedelmi Testületire változtatta meg nevét. (A Kereskedelmi Testület azonban új székházat választott, s a Széchenyi u. 90. szám alatti épülettömbbe költözött. Elnöke Neumann Adolf lett, aki a róla eineSET K XA „LLOYD" Kg* Szécbenyí-utca 78. & 3 modern hor követelményei szerint hényelmeôen berendezett szobán. = 6lső emeleten nagv díszterem lakodalmakra, táncmulatságokra és társas összejövetelekre kiválóan alkalmas. Kitűnő magyar konyba. ===== pompás borok, likőrök és különlegességi italok. 3QRS0D \^ ! MISKOLCI CzázlcY Hdolf tulajdonos. ^Pontos kiszolgálás! Hideg buffet ! vezett palotában, a Széchenyi u. 88. szám alatt alakította ki lakását és „üzleti birodalmát".) A Miskolci Kereskedelmi Testület működését a zsidótörvények megnehezítették, majd lehetetlenné tették, végül 1944-ben működési engedélyüket megszüntették, tehát a testületet felszámolták. A háborű után kimondottan kiskereskedők voltak tagjai a Kereskedelmi Testületnek, 1948-ban számuk mintegy 800 fő volt. Időleges megmaradásuk feltétele az lett, hogy „önként" egyesüljenek a KISOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) helyi szervezetével. Ezek voltak tehát a terménycsarnok, vagy miskolci gabonatőzsde hat és fél évtizedes működésének történelmi színeváltozásai. Az egyemeletes épület természetesen nemcsak az árucsarnoknak és a kereskedelmi testület rendezvényeinek adott helyet. A Weinberger-féle kávéházat 1904-ben megvásárolta és tulajdonosként működtette tovább - más vállalkozással együtt - Czeizler Adolf. Ekkor értesülünk először a „Lloyd szálloda és kávéház"-ról, amely a modern kor követelményei szerint kényelmesen berendezett szobáival várja vendégeit. Az első emeSzálíoda ROYAL Kávéház (Tulajdonol : LIGETI Herman.) fl SZállOdábaíl * RéZbUt0r ' vman y vilá « itá9 . állomásnál omnibusz, villamos megállóhely, jutányos árak ! fi 1/ÍDûi^á7haf^ • Re ^ eli & uzsonna kávé, hideg RQICllCuJLmll . buffée, kül- és belföldi borok, palacksör, mindennemű kávéházi italok. Vidékiek találkozóhelye. Fipta kiszolgálás! Méltányos, polgári árak Esténként cigányzene. Szállodai reklám, 1904. Szállodai reklám, 1910.