Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

Egy meg nem valósult terv a Takarékpénztár helyén (Széchenyi István u. 56. sz.) A Széchenyi I-Korvin O.-Arany J.-Szemere B. utcák által határolt 2. számú rehabilitációs tömb egykori földszintes lakó- és üzletházait a 19. század végén, 20. század elején kezdték fel­váltani az egy-, ritkábban kétemeletes lakóházak. A főutca „arculatváltása" a villanyrendőr felől a Búza tér felé, tehát a városközponttól keleti irányban történt. A kétemeletes házak egyike az ún. Royal-sarok kettős homlokzatú jóhírű szállo­dája, a meg nem valósult elképzelések „minta­példája" pedig az az épület, amely helyén fel­épült a Borsodmegyei Takarékpénztár palotája. Ez a háromemeletes épület két telket kívánt. S bár tervei a levéltárban nem maradtak meg, a kettős telek egyikének (ez az akkori páros-pá­ratlan folyamatos számozással Széchenyi u. 25. szám volt) épületbontási és új beépítési elképze­lései megőrződtek. Ezek szerint az a - minden bizonnyal - 18. századi eredetű, az 1878-as árvi­zet átélt épület, amelynek egyik utcai üzlete Sza­bó Gézáé, másik üzlete Klein Józsefé volt, közel 600 D-öles telken állt. Az utcai főbejárat egyszerű, kétszárnyú fakapu volt, az nem volt ellátva tég­laboltozattal, hanem a szobák (üzletek) mennye­zetgerendáinak síkjában, annak folytatásaként je­lentek meg, s alkalmas volt a padlástérre történő áru- és takarmány felpakolására. Tehát a kapu­átjáró egyben a padlástérbe való feljutást is bizto­sította. A telek nyugati oldalán egy kb. 40 m 2 alapterületű külső bejárattal és két portállal ellá­tott üzlethelyiség volt, amelyből közvetlenül kijá­rást biztosítottak az udvarra, illetve a bolttal ösz­szeépített lakóhelyiségekbe. így két szoba, majd konyha és abból nyíló kamara következett. Ezzel össze voltak építve, de oldalról nyitottak voltak a tüzelőtároló helyiségek, színek. A telek keleti be­építettsége jelentősebb üzleti vállalkozásra utal. Az utcai bejárattal, kettős portállal ellátott „L"­alaprajzú üzlethelyiség kb. 80 m 2 alapterületű volt, amelyből két csaknem hasonló nagyságú, összességében kb. 35^10 m 2-es raktár következett. Az üzlethelyiség és raktárai egységet alkottak, de mindegyiknek volt udvari bejárata. Ezzel úgy építették össze a lakóházat, hogy a külön bejára­tú konyhát, külön bejáratú szoba, mintegy szoba­konyhás lakás követte. A telek kiszélesedő, Szin­vára néző szakasza (kb. 19 m-es telekszélesség­gel) külön bejáratú konyha-szobás, s mellette elő­szoba-szobás lakásnak adott helyet. Később belső ajtókkal összekötötték a lakórészeket, ezzel sej­tetve, hogy külön lakása volt az üzlet tulajdono­sának, s ennél kisebb, de szintén külön szoba­konyhás lakása a korábbi, vagy társtulajdonosnak. A helyszínrajz szerint ez a beépített telek Gá­bor Ernő mérnöké, aki nyilvánvalóan azzal a szándékkal vásárolta azt meg, hogy a két épüle­tet lebontva, újat építsen helyette. Erről győz meg, hogy a két emeletes új épület műszaki do­kumentációját is ő készítette el. A nyugati szom­széd dr. Scholtz Elek és neje Répászky Erzsébet. A fénykép tanulsága szerint az ügyvédi kamara elnökének már áll a díszes homlokzati kiképzésű egyemeletes háza, amelyet leánya, ill. veje nevére íratott. A másik szomszéd Bodnár János és neje Untisz Irén, akikben - nagy valószínűség szerint - a „Blériot" Áruház tulajdonosait tisztelhetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom