Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

Miskolc város „házai", a Városháza épületeinek története (Városház tér 8-10-12. sz.) Ádler Károly 1885-ben elkészítette Miskolc belterülete térképét, amelyen feltüntette az utcákat, tereket, fontosabb tájékozódási pontokat, harmincat meghaladó számban „találtatott" középületeinket. A „Városház" négy külön épületben van, a „Megyeház" két épülettömböt foglal el, a „Városmajor" szintén négy különálló épületből áll. A Városháza három épülete szárnyanként egészíti ki egymást, kelet-nyugat irányú téglány formát képezve. Ezektől független a NagyHunyad u. és a Városház tér sarkán álló kissé ferde, négyzet alakú épület, amely a „magyar királyi államvasutak üzletvezetősége" címen van feltüntetve. Mivel a kettő között üres telek van, így a miskolci városháza épületei egyetlen telken helyezkednek el. Ezen a telken 1871-ben avatták fel azt az épületet, amelyet a Városház tér 8. szám alatt láthatunk. De csupán ez az épület 130 éves 2001-ben, az elődépítmények, a városházak története évszázadokkal korábbra nyúlik vissza. A középkori Miskolcon a város házának funkcióját a mindenkori bíró lakóháza töltötte be. A korabeli feljegyzések szerint még 1565-ben sem volt a tanácsnak, vagy kommunitásnak állandó hivatalos épülete. Erről tanúskodik az a levél, amelyet a diósgyőri vár prefektusának címeztek Miskolcról. Eszerint egy Kannajártónak nevezett bíró rendre mentette magát, hogy a bíróságot nem vállalhatja, mert „háza sincs ahhoz való, mert igen kicsiny". Tehát a városháza megépítése előtt, a hivatalos tanácskozásokat a bíró házában tartották, az ügyintézés ott folyt. Amikor a 16. század közepén, Miskolc leégése után az uralkodó egy fundust, azaz telket adományoz a városnak, ez teremti meg az alapját a város első házának. Ez a telek az akkori Piac utcáról a Mészár utca irányban helyezkedett el, s évszázadokra meghatározta a központi intézmény helyét. Az első építkezés időpontjára nem derül fény, de a legkorábbi említés a Városkönyvben 1646-ban, már egy létező épület megújításáról tájékoztat. „Az város házát építettük meg, az pitvarának az oldalát újonnan rakatván fel és lábakat rakatván az boltja mellett" - szól a feljegyzés az utókor számára. A szűkszavú leírás arra utal, hogy kőépület volt, boltozott helyiséggel, amelyhez kívülről kőtámasztékot építettek, és fából pitvart ragasztottak hozzá a korabeli ízlésnek és építéstecnikának megfelelően. Fedele is az igényesebb épületek mintájára készült, zsindelyből, neve: Városháza volt. Berendezését (amely szintén a korabeli lakáskultúrát tükrözte) a város javairól készült inventáriumból (1689) rekonstruálhatjuk: „A város házához való hosszú karszéket, három edgyes karszéket, az város házához való asztalt, szőnyegestül, egy kis vasazott ládát, két fogast, három béllett lócákat, lábra való vasat" írtak öszsze. „Az hátulsó házban" egy öreg asztalt, egy hosszú ládát, három haltartó barkát, egy vigyázó vasat, egy öreg oszlopot, találtak kinn - tehát egy másik helyiségben - árnyékóra (napóra) állott. Összeírtak még két szállító kádat, egy törkölyhordó kádat, két szuszékot, 4 fenyő hordót, egy zöld szánkat, egy nyerget. Harmadszor inventálta a város a pallosát, az Ujj Pál láncát, két nagy