Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A Stibinger-Túry-ház egy évszázada változatlan külső homlokzattal, 2001. vámsorompó új helyét (a mai Petneházy-bérháztömb utolsó épületével szemben, az Avas oldalában) jelöljék ki. Ez új sorompót, őrházat és „szolgálati lakás" felépítését is jelenti. A Stibinger-féle telek végéből így költözik el a vámsorompó kezelője. Mire sor kerül a tulajdonos-váltásra nemcsak a telek és környezete, hanem a Csabai kapunak ez a része is megváltozik. A lakás új tulajdonosa Túry Lajos fűszerkereskedő lesz, aki 1937-ben megvásárolja és toldaléképületekkel egészíti ki a telken lévő lakóházat. Az 1937-es toldalék-építési alaprajz és az építési engedély mutatja, hogy az 1902-es épület minden fala és belső térkialakítása változatlanul megmaradt. A véghatárokat megfogalmazza, hogy az „átépítés-toldaléképítés" előtt volt az utcai részen 1 darab, 5 szobás, fürdőszobás, előszobás, egy előteres, WC-s lakás. Az udvari részen épült 1 darab, 1 szobás, konyhás, előszobás lakás. Az átépítés utáni állapot pedig a következő. Az utcai épületben van 5 szoba, fürdőszoba, előszoba, előtér, konyha, éléskamra, WC és cselédszoba. Hátul az udvarban különálló szoba-konyhaelőszobás lakás, amelyet kiegészít egy 4,45 x 6,45 m-es, tehát közel 29 m

2 alapterületű raktár. Az épületben a Túry-korszak" az államosítással lezárul. Az 1948. évi miskolci telefonkönyv még feltűnteti „kettős minőségben" is: a Görgey A. ut-