Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
ron 1698-ban, Szenei Molnár Albert és Pápai Páriz Ferenc 1644-ből való közös szótára, egy 1651-es kiadású Milton kötet (címe Defensis) is sorolhatnánk még nagyon hosszan például a görög és a latin auktorokat." Ezekről persze többet árulnak el a könyvtár anyagáról készült katalógusok, mint az a korábban is említett, s 1984-ben megjelent katalógus-sorozat első kötetében olvasható. „... Az első írott határozat 1760-ban döntött a könyvtár megfelelő elhelyezéséről és rendezéséről. Igazi, rendszeres feldolgozás 1879-től folyt a könyvtárban, egyébként a legrégibb kézzel írott katalógusunk 1847-ből való. Az első nyomtatott katalógus 1913-ban került kiadásra, Vértessy Sándor készítette, s ezt egészítette ki 1937-es szakkatalógusával Kosztolányi Zoltán, aki több, mint 25 éven át volt a könyvtár szakavatott gondozója. Az ő nevéhez fűződik a leltárkönyv felfektetése, a számsoros katalógus elkészítése és az említett szakkatalógus kiadása, a folyóirattár rendezése, valamint a Lévay-hagyaték törzskönyvezése. ...Ot követte tisztében Csorba Zoltán, akinek nevéhez az Aldheim kódex-töredék megtalálása és felfedezése fűződik, valamint a könyvtár anyagának első, nagy volumenű kiállítása, amelyet a Gimnázium és a Borsod-Miskolci Múzeum együttes könyvkötészeti kiállításának szánták az európai könyvnyomtatás 500 éves évfordulójának alkalmából, 1940 szeptemberében. Valószínűleg ez volt az első könyvkiállítás Miskolc város történetében. Hasonló igényű kiállítást rendezett a Könyvtár legértékesebb könyveiből 1968-ban Hunyadi József is a város könyvszerető közönsége számára... Gazdagodott az állomány alapítványok, ajándékozások, adományok és hagyatékok által is. A legutolsó hagyaték Lévay József könyvtára volt, amelyet a költő teljes egészében a gimnázium könyvtárára hagyott... A Magyar Tudományos Akadémia 1876-tól minden kiadványát ingyen és folyamatosan megküldte a könyvtárnak. A gyarapodást számszerűleg nehéz követni, különböző korokból van egy-egy adatunk: 1869-ben 8.000 kötet körül volt az állomány, 1915-ben meghaladta a 15.000 kötetet, 1937-ben 19.576 kötetet tartottak nyilván. ...A gimnázium nélkül maradt iskolai, muzeális értékű és jellegű könyvtár Lévay József nevét megtartva Tudományos Könyvtár néven vált ismertté a '60-as években. Azóta rengeteget fejlődött. Állománya 24.500 könyvtári egységgel áll a kutatók rendelkezésére, fejlesztése, a hiányok pótlása folyamatos. ...Az állomány nagyobb hányada idegen nyelvű, elsősorban latin és német. Dokumentumaink között külön kezelésben részesülnek a régi magyarországi nyomtatványok (RMNY) több, mint 1.100 kötet. Az állomány korszerű feltárásán 1977 óta dolgozunk." A következő intézménytörténeti jelentőségű dátum 1994. november 10-e volt. A városi könyvtár központjában, a Mindszent tér 2. számú felújított épületben került sor a Lévay József Muzeális Könyvtár és a Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár felavatására. Az épületet T. Asztalos Ildikó, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere avatta fel, s adta át a kutatók és az érdeklődő olvasó közönség számára. IRODALOM Kilián István: Riport egy könyvtárról. Napjaink, 1963. szept. 1.5. p. Gyárfás Ágnes: Az írástudók felelőssége. Könyvtár almásládákban. Déli Hírlap, 1979. január 25. Garamvölgyi Ernó'ne': Ismét a Lévay Könyvtárról. Déli Hírlap, 1979. február 8. Makai Márta: Miskolci iskolák muzeális gyűjteménye. Megnyílt a Lévay Könyvtár. Déli Hírlap, 1979. október 1. Csorba Zoltán: Miskolci irodalmi, képzőművészeti és tudományos emlékei. Miskolc, 1975. 30-31. pp. Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban. Miskolc, 1942. 1415. pp. (A miskolci kódex.) Kovács Zsuzsa: A Miskolci Töredék rövid története. Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis. Miskolc, MCMXCI. (1991) 87-90. pp.
