Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Központhoz kötődő nyugdíjas klub 25 éve, míg a Forrás Kamarakórus 15 éve működik. (Ami ezen túlmutat, nem lehet más, mint a ház építéstörté­netének, s az intézmény pontos működéstörté­netének megírása.) * * * A mai Mindszent (korábban Magyar—Szov­jet Barátság, azt megelőzően Szent Imre herceg) tér különös képződménye városunknak. Hason­lóan nagy figyelmet érdemelnek a tér épületei, s főleg az abba torkolló, onnan továbbvezető utak. Az épületek miatt (római katolikus templom, szakszervezeti székház, 1978-tól pártbizottsági székház) az 1970-es évek végétől, 1980-as évek elejétől köztudatba került a „Szentháromság tér" megnevezés, amely természetesen ideológiai in­díttatású volt, hiszen hivatalosan ilyen térelneve­zés Miskolcon sehol sem volt. A mai Görgey út­nak, vagy a történelmi Csabai-kapunak az a kü­lönlegessége, hogy két Y-elágazás követi egy­mást. Ez az elágazás az észak—déli útból indul egyrészt keleti irányban, majd nemsokkal távo­labb nyugati irányban. Az északi elágazás az új lakótelep megépítésével eltolódott, de ez az út­rendszer lényegét nem érinti. A nyugati elágazás írásos forrásainkban visszavezethető a 14. száza­dig. Ez a mindszenti templom mellett elkanyaro­dó út, amely a Rákóczi utcán vezetett tovább. Az Y út másik szárát a mai Szemere B. u. nyomvo­nala jelenti. A Csabai útból északkeletre elágazó egykori Vörösmarty utca - napjainkban is jól érzékelhe­tően - érdekesen szelte ketté a területet, amelyen a népkerti intézményközpontot kívánták a vá­rostervezők kialakítani. Kialakult az a - durván ­hétszög alakú terület, amelyet a Görgey u.— Mindszent tér, valamint a Vörösmarty (ma Cor­vin) u., s az egykori Zöldfa u. (ma névvel nem je­lölt útszakasz) határolt. Az 1949-es városrendezé­si terv ide könyvtárat tervezett, jóllehet a terület még beépített volt. A Zöldfa utca páratlan ol­dalán (ahol később a pártbizottság, épülettömbje felépült) 24 lakás állt, míg a másik oldalon min­dössze kettő. A harmadik telek a Vörösmarty ut­cáról kapta számozását. A negyedik telek, illetve a rajta álló épület 18. századi képződmény volt. Itt állt a Zöld-fa, vagy Zöld-ág vendégfogadó, amelynek meglétéről már 1710-ben említést tesz­nek. 1718-ban új vendégházat építettek, amely néhány év múlva leégett. 1745-ben kőépületről szólnak a feljegyzések, majd 1761-től emeletes fogadóról. Egy 1832-1833-ban készült összeírás nem hagy kétséget afelől, hogy jó állapotban lé­vő, emeletes vendégfogadó áll a telken, s az ud­varon olyan istálló, amely 32 ló, s olyan szín, amely 10 szekér fogadására, ill. beállására alkal­mas. Ahogy Mindszent község összeépült Mis­kolccal, s a 19. század végén új szállodák épültek a belvárosban, ez a „város határán álló fogadó" elveszítette jelentőségét. A 19. század végén az ódon épületet a lóavató bizottság bérelte. Az első világháború alatt szociális intézmény működött itt (szállások és ínségkonyha), majd a háború után rendőrlaktanyává alakították. 1925-ben a Reggeli Hírlap arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a városi tulajdonban lévő épület a honvéd­ség bérleménye lett. A megállapodás szerint egy évtizedig ingyen használhatta a katonaság annak fejében, hogy az utcai fronton új homlokzatot alakít ki, felújítva a teljes építmény-együttest, s azokat átalakítja lakásokká. Az 1930-as években felújított és átalakított épület szolgálhatott közel három évtizeden keresztül, s mint leromosodott, használhatatlan épületet 1959-ben bontották le. (Sajnálatos, hogy az épület 19. századi formáját műszaki dokumentáció nem őrizte meg, a 20. századi állapotáról viszont fényképet nem isme­rünk. Tehát úgy tűnt el a szakszervezeti székház

Next

/
Oldalképek
Tartalom