Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
Rónai Művelődési Központ épülettömbje helyének, csak lényegesen kisebb lett volna alapterülete: a három utca által kialakított sokszögű tömb közepén, parkosított környezetben helyezkedett volna el. A megyei könyvtár új épülete költöztetésének igénye - a korábbi tervtől függetlenül - egymásfél évtized elteltével már felvetődött. Az Észak-Magyarország 1966 tavaszán arról számolt be, hogy „jövőre megkezdik a megyei könyvtár építését". A tervezett helyszín a mai Dísz térnek nevezett, akkor még földszintes épületekkel teletűzdelt térsége lett volna. Az Avasalja-Hunyadi u.-Rácz Gy. u. által határolt terület értéke főleg a Szinva itteni szakaszának lefedése után vált nyilvánvalóvá. A területre kidolgozott korábbi hasznosítási tervek a város folyóját tudomásul vették. (A korábbi terv 1956-ban készült, s akkor szálloda és áruház épült volna itt. Egy tervmódosítás során „elmaradt" az áruház, s helyette egy új múzeumi központ jelent meg. A térre a megyei könyvtár elhelyezése tehát nem az első városépítészeti elképzelés volt.) 1967-ben részben a miskolci sajtóban, másrészt a szakfolyóiratokban is megjelent az építési koncepció, ill. az épület látványterve. Eszerint az új könyvtárat három szintesre tervezték, alapterülete 2.360 m 2 lett volna, s a belső tere 16.500 légköbméter. Az építés költségét 13-14 millió forint között becsülték. A tervek megvalósításához le kellett bontani a részben romos, részben a városképet romboló épületeket, gazdasági építményeket. Ekkor tárult fel az Avas igazi, az Erzsébet térről sem érzékelhető látványa. Néhány cikkíró és elemző megállapítása helyénvaló: a hirtelen kopott teresedés felértékelte a látványt. Megindult a harc a területért, amelynek következménye az lett, hogy a könyvtár lekerült a napirendről. Még ebben az évben eldőlt a könyvtár új helyszíne, amelyről az Észak-Magyarország 1967. október 29-ei száma tájékoztatott. A könyvtár a népkerti kultúr- és sportközpontban, a sportcsarnok, a tízemeletesre tervezett sport-szálló és a szakszervezeti székház közelében, de egyetlen tömböt alkotva épül meg. Az épület tervezője Dézsi János Ybl-díjas tervező volt, építése pedig 1969-1971 között történt. Az intézmény átadására 1972-ben került sor, tehát - azóta változatlan külső megjelenésben - az épület immár három évtizede szolgálja az olvasókat - kutatókat, sokirányú szolgáltatásával kielégítve az egyre növekvő igényeket. A könyvtár épületével, s tervezőjével, Dézsi Jánossal több írás foglalkozott, illetve interjú készült, így a Magyar Építőművészet című szakmai és a Napjaink című irodalmi folyóiratok írásai egyben alkalmasak arra (is), hogy megismerhessük a szakmai elvárások és a tervezői elképzelések hogyan összegeződtek és eredményezték az 1970-es évek Magyarországának egyik legkorszerűbb közgyűjteményi intézményét. „A Könytár1 / • nlnln UJtJJU UJtJJU í . Ruhatár Hirtapolvasó • • D 7 Gazíeip 1 I I* fer A megyei könyvtár földszintjének alaprajza a terven, 1972.
