Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

millió fa vert gyökeret. Ezek az örömteljes emlékezet fái lesznek. De most más fák ültetésére hívok fel mindenkit, most, amikor a balsors a nemzetet őrangyalától fosztotta meg." S való igaz, országszerte újra ezer és százezer szám ültették a fákat, emlékezve a magyarok királynéjára. A fák mellett ligetek és fasorok adták tovább az utókornak az emlékeket. így őrizte meg Diósgyőr is a királyné legendáját. A Vár utcai fák éppúgy emlékeztetnek, mint Perecesen egykor az ún. „Erzsébet királyné fái". Az 1898. évi városi és megyei iratok között fellelhető Soltész Nagy Kálmán polgármester emlékbeszéde, vagy a vármegyei alispán rendelete, amelyben közzétette, hogy a megye és Miskolc összes hivatalai és hatóságai a gyász ideje alatt, vagyis hat hónapig minden hivatalos levélen kizárólag fekete viaszpecsétet használhatnak. Miskolc városa úgy rendelkezett, hogy a temetést megelőző napokon és a temetés napján délelőtt és délután is a város minden templomának harangja déli 12-től és délután 4-től egy-egy órát zúgjon. Már a titokzatosság határát súrolja a Bükkaranyos és Vatta között állított szerény emlék is, amely kőhalomszerű oldalában emléktábla hirdeti: Erzsébet, 1898. De hasonló emlékkő állt Görömböly határában, a harsányi út elágazása mellett is. Ahogyan a népkerti Erzsébet-szobor a talapzatáról, ugyanúgy az emlékjel az út széléről - ismeretlen időben eltűnt. Aztán évek, évtizedek múlva a Cora áruház alapozásakor, a földmunkálatok során előkerült. A talapzatra emelt emlékkövet az egykori helyreállított táblával 2000 szeptemberében újra felavatták, mint az Erzsébet-kultusz legújabb Nagy-miskolci „tárgyi" bizonyítékát. A Népkertben 1998-ban került vissza eredeti talapzatára a szobor másolata. Az eredeti állapottól ez annyiban különbözik, hogy a szobor egykor a Kálvária felé, tehát nyugati irányba nézett. Most arccal a népkerti épületeken, temetőn túl, a lakótelep irányába, észak felé néz. Az 1920-tól megjelent, s Miskolcról szóló kiadványok, idegenforgalmi prospektusok, kalauzok, vagy bármilyen más jellegű feldolgozások nem tesznek említést a Népkertben felállított Országzászlóról. Az „Országzászló állítás" a trianoni döntés elleni tiltakozás egységes megnyilvánulása volt az országhatáron belüli magyar városokban, de jelentősebb településeken is, mint pl. Diósgyőrben. A korabeli feljegyzések szerint a zászlórúdon mindaddig félárbocra eresztett fekete zászlónak kellett lengeni, amíg a trianoni döntést meg nem változtatják. Jelesebb ünnepeket, tömegdemonstrációkat, előadásokat az országzászlók előtt tartottak. A miskolci zászlót a Népkertben állították fel, a Csabai úttól kissé beljebb, parkosított környezetben úgy, hogy az itteni összejövetelek a forgalmat ne zavarják. A helyét a népkerti főbejárattól északra, a mai munkásmozgalmi emlékmű mellett lehet azonosítani. Érdekes, hogy sem képeslapon, sem a Népkertről, vagy Népkertben készült térképeken, vagy amatőr felvételeken nem látható, ill. nem jelölték be a helyét. Felállításának és avatásának pontos ideje 1934. augusztus 9-e volt, de nem ismerjük „lebontásának", „eltávolításának" időpontját. (Én egyetlen amatőr felvételt láttam, ill. ismerek, amely a hely azonosításához volt csupán elégséges.) A levéltári iratok között eddig nem találtam nyomát annak a határozatnak, amely elhelyezését, illetve környezetének kialakítását, parkosítását elrendelte. Ami meglétét - a fényképen túl - igazolja, a korabeli sajtó híranyaga. így pl. amikor 1934-