Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

millió fa vert gyökeret. Ezek az örömteljes emlé­kezet fái lesznek. De most más fák ültetésére hí­vok fel mindenkit, most, amikor a balsors a nem­zetet őrangyalától fosztotta meg." S való igaz, or­szágszerte újra ezer és százezer szám ültették a fákat, emlékezve a magyarok királynéjára. A fák mellett ligetek és fasorok adták tovább az utó­kornak az emlékeket. így őrizte meg Diósgyőr is a királyné legendáját. A Vár utcai fák éppúgy emlékeztetnek, mint Perecesen egykor az ún. „Erzsébet királyné fái". Az 1898. évi városi és megyei iratok között fellelhető Soltész Nagy Kálmán polgármester emlékbeszéde, vagy a vármegyei alispán rende­lete, amelyben közzétette, hogy a megye és Mis­kolc összes hivatalai és hatóságai a gyász ideje alatt, vagyis hat hónapig minden hivatalos levé­len kizárólag fekete viaszpecsétet használhatnak. Miskolc városa úgy rendelkezett, hogy a temetést megelőző napokon és a temetés napján délelőtt és délután is a város minden templomának ha­rangja déli 12-től és délután 4-től egy-egy órát zúgjon. Már a titokzatosság határát súrolja a Bükkaranyos és Vatta között állított szerény em­lék is, amely kőhalomszerű oldalában emléktábla hirdeti: Erzsébet, 1898. De hasonló emlékkő állt Görömböly határában, a harsányi út elágazása mellett is. Ahogyan a népkerti Erzsébet-szobor a talapzatáról, ugyanúgy az emlékjel az út széléről - ismeretlen időben eltűnt. Aztán évek, évtizedek múlva a Cora áruház alapozásakor, a földmun­kálatok során előkerült. A talapzatra emelt em­lékkövet az egykori helyreállított táblával 2000 szeptemberében újra felavatták, mint az Erzsé­bet-kultusz legújabb Nagy-miskolci „tárgyi" bi­zonyítékát. A Népkertben 1998-ban került vissza eredeti talapzatára a szobor másolata. Az eredeti álla­pottól ez annyiban különbözik, hogy a szobor ­egykor a Kálvária felé, tehát nyugati irányba né­zett. Most arccal a népkerti épületeken, temetőn túl, a lakótelep irányába, észak felé néz. Az 1920-tól megjelent, s Miskolcról szóló ki­adványok, idegenforgalmi prospektusok, kalau­zok, vagy bármilyen más jellegű feldolgozások nem tesznek említést a Népkertben felállított Or­szágzászlóról. Az „Országzászló állítás" a triano­ni döntés elleni tiltakozás egységes megnyilvá­nulása volt az országhatáron belüli magyar váro­sokban, de jelentősebb településeken is, mint pl. Diósgyőrben. A korabeli feljegyzések szerint a zászlórúdon mindaddig félárbocra eresztett fe­kete zászlónak kellett lengeni, amíg a trianoni döntést meg nem változtatják. Jelesebb ünnepe­ket, tömegdemonstrációkat, előadásokat az or­szágzászlók előtt tartottak. A miskolci zászlót a Népkertben állították fel, a Csabai úttól kissé beljebb, parkosított kör­nyezetben úgy, hogy az itteni összejövetelek a forgalmat ne zavarják. A helyét a népkerti főbejá­rattól északra, a mai munkásmozgalmi emlékmű mellett lehet azonosítani. Érdekes, hogy sem ké­peslapon, sem a Népkertről, vagy Népkertben készült térképeken, vagy amatőr felvételeken nem látható, ill. nem jelölték be a helyét. Felállí­tásának és avatásának pontos ideje 1934. au­gusztus 9-e volt, de nem ismerjük „lebontásá­nak", „eltávolításának" időpontját. (Én egyetlen amatőr felvételt láttam, ill. ismerek, amely a hely azonosításához volt csupán elégséges.) A levéltá­ri iratok között eddig nem találtam nyomát an­nak a határozatnak, amely elhelyezését, illetve környezetének kialakítását, parkosítását elren­delte. Ami meglétét - a fényképen túl - igazolja, a korabeli sajtó híranyaga. így pl. amikor 1934-

Next

/
Oldalképek
Tartalom