Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

utakat nem akarták feláldozni. Ezért a Lövölde kert mellett egy közel 1400 D-öles terület megvásárlása mellett döntöttek. A belügyminiszter jóváhagyását követően alig egy év alatt, 1902-1903 között épült fel az új vigadó. Mivel többe került a tervezettnél, első berendezése a régi épületből került át. Még be sem fejeződtek a munkálatok, az épületet a város meghirdette, de első alkalommal nem akadt bérlő. A drága és díszesnek tartott épület a közvéleményt is megosztotta. Az Ellenzék című lap egy 1903. áprilisi számában olvashatjuk, hogy „a városi mérnöki hivatalnak kéne ide költözni, hiszen ők építették a tágas és könnyed nyári vigadó helyett a masszív, rossz beosztású, nehéz épületet, melynek a stylje a budapesti opera és egy skandináv pályaudvar szerencsés keveréke. Méltányos lenne tehát, ha azok élnének benne, akik megcselekedték, a város pedig építsen újat." A másik városi lap, a Miskolczi Napló szintén azon kesergett, hogy a beruházás, az új városi építkezés mennyire elhibázott. A véleményt azonban inkább a nosztalgia szülte. Mindenki „viszszasírta" a régi, favázas lövölde helyiséget, amely Népkerti pavilon * SA-*,*» A népkerti „pavilon" előterében a bekerített rózsakert, 1903.