Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

Az 1879-ben beadott terv megvalósulhatott, de erró'l csak közvetett utalások szólnak. így 1892-ben újabb engedélyt kért a hitközség elnöke, hogy az akkori Király u. 26. szám alatti telken fürdőt építhessenek. A terv a „volt Telegdy-féle fürdő-telken czélba vett rituális fürdő" építésére vonatkozott. A helyszíni tárgyaláson készített jegyzőkönyv szerint a rituális fürdő tervével, kivitelezésével, „belső berendezésével és beosztásával" kapcsolatban kifogások nem merültek fel. Az épület szabadon álló, kupola-építmény, amelynek előrészén van a bejárat, helyet adva a pénztárnak és a váróteremnek. A belépítményt, a rituális fürdőmedencét egy folyosó övezi, amelyből a fürdőszobákba lehet eljutni. A fürdő középpontját egy nagyobb medence képezi, amely két részre van osztva a bejárati folyosó középvonalában. A medence kb. 8x8 m-es négyzetben elA fürdő alaprajza, 1879. férő nyolcszöget formáz, s a fürdő egésze is megtartja külső falaiban ezt az alaprajzot (16x16 m alapterületű). A fürdő homlokzata a Királyhíd felé néz, gépészeti berendezéseit pedig a régi épületben kívánták elhelyezni. (Ebből vélhetjük, hogy a régi fürdő épületét is felhasználták az új fürdő kialakításakor. Az épület kupoláját cseréppel és bádoggal fedték, vizét pedig a Pece medrébe vezették. (A fürdőnek saját kútja, forrásvize volt, amelyet kazánnal melegítettek a kívánt hőfokra.) Az 1892-es elképzeléseket, terveket az Ursits Lipót és fia cég valósította meg. 1901-ben újabb bővítési tervekkel találkozunk. Az első változat szerint a nagy alapterületű fürdőtelken a Király utcára néző homlokzattal, fűrészfog mintaszerűen lezárt végfallal áll a fürdő, amelyhez a Szinva patak medrét követve két-három lakóháznyi alapA fürdő homlokzati rajza, 1879.