Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

A zsidó fürdőtől a Szinvapark központig (Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 2-4. sz.) A 19. század végén Miskolc főutcája a Királyima Ady-) hídnál véget ért. A mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utca elején a Király utca páros számú házai álltak, mögöttük pedig a Zsolcai-kapuból nyíló, s a Szinváig nyúló telkek sora húzódott. Ezeken a telkeken a Hercz Gépgyár és Vasöntöde műhelyei, másutt mezőgazdasági művelésű területek gazdasági építményei álltak. A Széchenyi utcától a Zsolcai kapui betorkollásig öt (páratlan számozású) ház alakította az utcaképet. A páros oldal számozása az egykori ortodox zsidó fürdő épületével kezdődött, s a Búza tér sarkáig, az ún. Kubacska-féle vaskereskedésig tartott. Ezen az útszakaszon az 1910-es években 14 lakóház állott. (Napjainkban ez az Ady Endre u. páros számozású oldala, amelyből összesen három épület maradt, illetve lett. A Hungária Biztosító Rt. épülete mellett még két, 19. századi egyemeletes ház közül a sarokház egykor szálloda volt, majd ebben működött a Kubacska-féle „Aranykasza" vaskereskedés.) A Széchenyi I. utca nyomvonalának meghosszabbítása a Baross G. utcáig (a tüzér laktanyáig) először 1894-ben vetődött fel. A megfogalmazástól a terv elfogadásáig csupán néhány év telt el. 1898-ban az új utca kialakítását, ill. annak megnyitását a városszabályozási terv részeként Miskolc város elöljárósága elfogadta. A „közszükség"-nek megfelelően a terv részletes kimunkálásán Szűcs Sándor városi mérnök kapott megbízást. (Ekkor még nem lehetett sejteni, hogy a megvalósítás milyen körülményes és hosszadalmas lesz. Az új utca egyik felét - Tisza Istvánról elnevezve - 1934-ben, a másik felét pedig 1950-1951-ben nyitottak meg. A lakótelep-építésével egyidoben az utca neve is megváltozott.) Az 1924-ben hozott városi döntés végrehajtását segítette a „Bérház részvénytársaság", amely arra vállalkozott, hogy a megnyíló új utca saroképítményeit elkészíti. Ez azért volt szerencsés, mert a Soltész Nagy Kálmán és a tervezett új utca kereszteződésénél „már folyamatban vannak nagyobb szabású középületek munkálatai, nevezetesen a m. kir. Bányakapitányság, továbbá a MÁV. Omiskolci osztálymérnökségének kétemeletes építkezései" - adta hírül a korabeli sajtó. (Ezek az épületek elkészültek, s valóban meghatározzák a Soltész Nagy K. utca Zsolcai-kapuBajcsy-Zsilinszky E. u. közötti szakaszának hangulatát.) A nyitandó új utca szélességét éppúgy 30 méterben határozták meg, mint amilyen széles volt a Széchenyi u. a Király-hídnál. A tervezett „utcanyitó" saroképületek azonban nem készültek el. Helyettük, de valójában ennek a koncepciónak a megvalósításaként 1954-1955 között felépült az utca páros oldalán a Bajcsy-Zsilinszky u. „A" jelű épülettömbje, amelyet még ugyanezekben az években követett a „B" és „C" jelű tömb, Agócs Endre tervei alapján. (A Szinvapark építésekor az „A" jelű, először felépült, három emeletes épülettömböt lebontották.) A másik, az utca páratlan számozású oldalán a „nyitókép" a tízemeletes, „magasház" lett, amely 1959-1961 között Krisztik Pál tervei alapján készült. Ezt valamelyest megelőzte az a csatlakozó 33 lakásos épülettömb, amely hasonlóan Krisztik Pál tervei