Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

Ajánlás

Ajánlás A Szent István-i Magyarország 1000. évfordulójának megünneplésére Miskolc számos rendezvénnyel, tudományos konferenciával és kiadvánnyal készül. Az emlékezés és az ünneplés mellett azonban megfogalmazódik az az igény, hogy utódaink számára valamilyen jelet mutassunk, üzenetet hagyjunk, számot adjunk arról, hogy mi mit tettünk, hogyan vettünk részt a nemzet sorsát meghatározó történelmi események emlékének megtartásában, átörökítésében. Feltétlenül fontos örökül hagynunk, hogy 2000ben hogyan vélekedtünk az ezer évvel ezelőtti Magyarországról, pontosabban az időszerűségéből mai napig mit sem veszített Szent István-i gondolatokról, államfelfogásáról és a kereszténységről vallott nézeteiről, meggyőződéséről. A Szent István-i mű az új típusú állam kiépítésén, a területi elven nyugvó közigazgatási rendszer, a vármegyerendszer kialakításán és a kereszténység felvételével, a latin rítusú kereszténység terjesztésével a nyugati (nyugat-európai) közösségbe való beilleszkedésén alapult. Ezer éves tehát az a megyerendszer, amelynek 1907-1909-től Miskolc a központja. Miskolc ebből az alkalomból köszönti és üdvözli az ezer éves vármegyét, amely a 11. században más megyeközpontokkal, vagy ispánsági székhelyekkel és más földrajzi határokkal alakult ki. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye (és közvetlen térsége) beletartozik a félszáz legrégebbi magyar vármegye körébe. Ezek között találjuk Borsodot, amelynek központja Borsod vára volt, Gömört, amelynek központja Sajógömör, ma Szlovákiába eső vára volt, Zemplént, amelynek központja hasonlóan a Szlovák Köztársaság területén lévő Zemplén vára volt, s Újvár megyét, amely a legnagyobb, a Tiszától a Kárpátokig nyúló területen feküdt. A megye óvára Abaújszinán épült fel, a másik, újabb erődítménynek pedig a mai Abaújvár adott helyet. Ebből a négy vármegyéből később több, aztán 1949től kevesebb, a már összevont Borsod-AbaújZemplén megye lett. Ez évi rendezvényeink sorában megemlékezünk az ezer éves vármegyerendszerről is, kiadványaink sorát pedig gazdagítja a Miskolc írásban és képekben című sorozat hetedik kötete. A sorozat elsősorban a város történetével, középületeivel és intézményeivel, kiemelkedő egyénisé-