Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

MISKOLCRÓL ALKOTOTT KÉP

... • ~ ' ~ NI s kûlczi Kalau z ÚTMUTATÓ MISKOLCZ TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROS ÉS KÖZVETLEN KÖRNYÉKE TERÜLETÉN A város térképével, a Szinvavölgy rajzvázlatával és számos képpel ellátva szerkesztette Lippay Béla oki. mérnök, nyűg. ni. <i. v. felügyelő. Az összes jogok fentartása mellett kiadja a szerző. Az első idegenforgalmi útmutató, 1910. (A Széchenyi utcán voltak a mai Pátria-tömb helyén állt házak egyik boltjában.) Az ismert, s a korábbi évszázadokból átörökített toposzok mellett megtudjuk, hogy Miskolc „geológiai és archeológiai szempontból tekintve - környékével együtt - felette érdekes hely", s „nem csekély fontossággal bír az a tény", hogy az ősember eszközeit az avasi szőlőkből és egyes városi telkekről száz számra ásták ki. (Még évtizedeket kell várni, hogy megfogalmazódjék, s bekerüljön a köztudatba: az Avasalján ekkor egy új, az európai kutatásoknak e témában irányt szabó tudomány született. A „Bársonyházi kőszakócák" ma már Miskolctól, az Avastól elválaszthatatlan tudományos és közismert megfogalmazások, részévé váltak a város 20. századi imázsának.) 1906-ban egy olyan tanulmány látott napvilágot, amely érdemi folytatása a 18-19. századi nagy leírásoknak, Bél Mátyás vagy Benkő Sámuel munkásságának, s előfutára Zsedényi Béla 1929-ben megjelent, s Miskolcot mai napig példaértékű szakmai nagyvonalúsággal bemutató feldolgozásának, amelyben a város szellemi életét és kultúráját tette vizsgálat tárgyává. Gencsi Samu nemcsak régi toposzokat elevenít fel, hanem Miskolc imázsát fogalmazza meg „Miskolcz város jövője" című munkájában. Amiben ötvözi az elődök munkáját, a következő: „...Miskolcz város földrajzilag oly szerencsés fekvéssel bír, az ország fővárosához oly közel van, a természetadta előnyök, mint fürdőhelyek és nyári tartózkodásra alkalmas területek oly bőségesen vannak körülötte, de maga Miskolcz lakossága is oly indusztriális érzékkel bír, hogy vétek lenne, ha ezen személyi és dologi előnyök kellő módon ki nem használtatnának.... hiszen Miskolcz ma már a tekintélyes vidéki város jellegét nemcsak kereskedelmi, hanem külső szépsége által is kiérdemelte." Az új elem a „külső szépség", amely kettős tartalmú. Egyrészt a tanulmány megírását alig egy évtizeddel megelőzőleg készült el az 1878. évi árvíz utáni, s a város történetének első rendezési terve (1894). Annak elfogadása után (1897) megkezdődhetett egy modern, 20. századi polgári nagyváros arculatának kialakítása. A millennium nagy építkezései (Ko-