Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

MISKOLCRÓL ALKOTOTT KÉP

A 20. század első felének városképe - Nagy-Miskolc kialakulása Miskolc 20. századi imázs-alakítását lépésről lépésre nyomon követhetjük a századforduló környéki „Miskolczi Almanach^-okból, majd a 10-es években a „Miskolczi Kalauz"-okból, amelyeket a 30-as években a „Miskolci Kirakatok, a 40-esekben a „Miskolci Útmutató"-k követtek. A 20. század második felében az idegenforgalmi ismertetők mellett a „Miskolc Útikönyv"ek uralják a terepet, s évtizedeken keresztül ugyanazok a sztereotípiák fogadják a helybelit, mint az idelátogató (de magyarul is tudó) turistát. A század utolsó évtizedét a „Vendégváró" sorozat darabjai jellemzik, amelyek a város, a táji kistérség, vagy régió, és a nagyobb közigazgatási egység, a megye idegenforgalmi (látványosságokat, hagyományokat, építészeti-művészeti-történeti emlékeket bemutató) „értékesítését", „eladhatóságát" igyekszik előtérbe helyezni úgy, hogy formabontó köteteket jelentet meg a kiadó. Ez új, magas színvonalú kínálat, ennek megfelelő nyomdatechnikával, információs és képi anyaggal, új tartalmi felfogással és megfogalmazással. A városkép-alakítás „idegenforgalmi vonulata" az alábbi Miskolc-elemeket sorakoztatja fel. Az 1897-ben megjelent Miskolczi Almanach köszöntőjét Lévay József írta, s az egész gondolatsort áthatotta a készülő Kossuth-szobor anyagi támogatása. Ennek ellenére úgy látja, „hogy bármennyire bámulatos és lélekemelő Budapest haladása a közelebbi ötven év alatt; tündöklő fénye és gazdagsága még sem jelenti a nemzet egyetemének boldogságát." Az ország nemcsak fővárosáról szól - mint azt érzékelték és bírálták is a millennium idején -, hanem a vidékről, így Miskolcról is, amelynek törekvései „nem csupán helyi érdeket, hanem az általános nemzeti cultúra érdekét is szolgálja." Ugyanez a hangvétel 1904ben már a város, mint organikus egység jelentőségét hangsúlyozva megfogalmazza: Miskolc = Avas alatti metropolis. Ez a 20. század egyik legfontosabb szlogenje, ami az 1920-as években annyira felerősödik, hogy néhány évtized múlva, tartalmát tekintve nem lesz több mint egy közhely a többi között. A városbemutató idegenforgalmi kiadványok sorába Miskolc 1910-ben illeszkedett be, vagy jelent meg először. Ennek egyszerű oka az volt, hogy a hasonló kiadványokat Magyarországon a lipcsei Woert-féle cég jelentette meg (Miskolc előtt így látott napvilágot Eger, vagy Brassó idegenforgalmi útmutatója). A kiadvány mind a mai napig a legkorrektebb, leghasználhatóbb (várostörténeti értékű) áttekintése Miskolcnak, Diósgyőrnek, Hámor-Lillafürednek, Görömböly-Tapolcának és Perecesnek. Mit őriz Miskolc korábbi érdekességei, toposzai és újabb kutatási eredményei közül, amelyek imázsalakító tényezők lesznek? „Akinek nincsen hosszabb tartózkodási ideje: jól teszi, ha Miskolcz különleges sajátosságával köt futó ismeretséget" - fogalmazódik meg a konkrét ajánlat. „A várost hosszában átszelő Szinva a belső városrészben fekvő házak közt legtöbb helyen - partképződés hián olyan módon folyik, hogy az épületek csaknem függélyes alap-