Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

amelyet már maga a palotaépület formaképzésé­vel egyedül is képviselt. Az épületből való kilá­tás, a napozás céljaira nagyméretű teraszok szol­gálnak az épület északi, déli és nyugati részein egyaránt. Régi képeslapok bizonyítják, hogy ezek gyakran adtak teret társas összejöveteleknek, fo­gadásoknak, báloknak. Az épület főbejáratát a palota négyszintes tömegéből merészen kiemelt torony hangsúlyoz­za. Hegyes toronysisakja tűként emelkedik ki a A Palota-szálló külső homlokzatának „alakos" dísze, 1980, völgyből, s messziről jelzi, mutatja az épület he­lyét. A vendégek számára (is) szolgáló bejáratot az első emeleti napozó terasz felületéhez csatla­kozva, a völgy felé kiugró kocsiáthajtó előépít­mény is megkülönbözteti. A bejárati szinthez ké­pest az északnyugati sarokterasz alatt egy újabb szint kialakítását kívánta meg a lejtős terepadott­ság. E sarok közelében egy másik torony van, amely csupán egy emelettel magasabb a Palota­szálló jellemző épülettömegétől. Miként a szálloda külső megjelenése, for­maképzése harmóniát sugároz az átalakított és természetes környezetével, ugyanezt érezzük a belső terek kialakításánál, az egyes funkciók el­rendezésénél. Az alkalmazott technika kétségkí­vül a kor színvonalán a gondtalan, kényelmes vendégfogadást tartotta céljának. Az építészeti stílusnak megfelelő az egyes közösségi helyek elnevezése is: Mátyás király étterem, vagy a Nagy Lajos terem. Ezek közül a Mátyás terem el­nevezés napjainkban is megvan, de nem az ere­deti helyén, hanem az északnyugati sarkon lévő egységben. Az egykor Nagy Lajosról elnevezett éttermet a köznyelv „ turistaterem"-nek nevezi, nyilvánvalóan nagy befogadóképessége miatt. (Egykor és napjainkban is a recepció melletti halihoz csatlakozott a kávéház és a Mátyás király étterem, amelynek légtere az első emelet szintjéig tart. Egykor a földszinten kapott helyet még a zeneterem, valamint az olvasó szoba is.) Az épületnek három lépcsőháza van, s ezek az épü­letszárnyak végén lévő kétkarú lépcsők az összes használati szintet érintették. A földszinti hall há­romkarú díszlépcsője csak az első emeletig veze­tett. Itt egy társalgót és egy játéktermet alakítottak ki. Egyébként az első emeletet úgy alakította ki tervezője, hogy az kevés közösségi helyiséget tar­talmazott. A szálló átadásakor a harmadik emelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom