Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

A közel hat évtizeddel ezelőtti elképzelésből talán a külső tér megfelelő alakítása maradt el. Úgy gondolták, hogy a templomhoz vezető út két oldalát fasorral ültetik be, s ennek mentén ál­lították volna fel a 14 stációt. Praktikus tanács a látogatóknak: Alkalmazkod­ni kell a szertartások rendjéhez, mert a templom nincsen nyitva állandóan, felügyelet nélkül nem látogatható. A strand délnyugati sarkával szemközt nyíló Görömbölyi utca egyik domboldali telkén áll az Akropolisz néven ismert épület. A telek eredetileg a munkácsi, majd a hajdúdorogi görög katolikus püspökség tulajdona volt. A rajta emelt épületet püspöki nyaralóként és papi otthonként használták. A mai objektumnak feltehetően már a 18. században volt előzménye. Ez egy késő barokk épület, s egy keleti szertartású kápolna lehetett. Minden bizonnyal Bacsinszky András igyekezete folytán épült fel, aki 1772-1809 között volt püs­pök, s 1776-ban kapta Mária Teréziától javada­lomként - egyebek között - Tapolcát és Göröm­bölyt. Ennek az épületnek a felszereléséből, bú­torzatából néhány eredeti darab megmaradt. így a hejőcsabai görög katolikus kápolna oltárbal­dachinja, a görömbölyi görög katolikus templom püspöki széke, kántorpadjai és oltár-gyertyatar­tói is innen származnak. A munkácsi egyházmegyéből vált ki 1912. június 8-án az új, magyar nyelvű szertartású haj­dúdorogi püspökség, amelynek első püspöke Miklóssy István volt. Az ő nevéhez fűződik a mai Akropolisz felépíttetése. 1940-ben a miskolci la­pok és a Tapolcai Fürdőújság is arról tudósított, hogy az épület az alapító püspök hagyatékaként J­t-s o • Az egykori püspöki rezidencia telke és kiépítettsége, 1998.

Next

/
Oldalképek
Tartalom