Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

kodni. A levelekből kitűnik az is, hogy az apátságot 1534-ben sikerült visszafoglalni, de már nem tudjuk nyomon követni a további eseményeket, így az 1535-ben történt második lerombolás körülményeit sem. (Fontos, esetleg a reformáció térhódítására utaló jel, hogy a miskolci avasi templom segédlelkésze egyetlen egyszer sem válaszol Oláh Miklós leveleire. A vallásváltásnak ezt a néhány éves időszakát nem ismerjük pontosan, a szakirodalom csupán annyiban egyezik meg, hogy Perényi Péter udvari papja, Dévai Bíró Mátyás is prédikált az 1540-es években Miskolcon, de a helyi polgárok elűzték, a katolicizmusnak ekkor még erős bázisa volt Miskolcon. Mivel ő debreceni lelkészként halt meg 1545-ben, az 1533-1534-ben írt, s válasz nélkül maradt levelek - közvetett bizonyítékként - is felértékelődnek.) 1535-ben újabb jelei mutatkoznak a katolikus-református konfliktusnak. Ez év július közepén ismét feldúlják a tapolcai bencés apátságot. Sörös Pongrácz Oláh Miklós leveleire hivatkozva írja, hogy az apátságot ismét „Bebek foglalgatja". Szendrei János a pusztítás időpontjával kapcsolatban idézi Schmith Miklós egyházi írót, aki a pusztítás idejét 1538-ra teszi. Ebből csak annyi igaz, hogy az Egri Érseki Levéltárból előkerült dokumentumok bizonysága szerint 1535 körül valóban támadás érte az apátságot. Eszerint Balassa Zsigmond, aki ekkor Szapolyai pártján állt még (1540-ig) kezében tartotta Diósgyőrt. Ágyukkal támadta meg a Ferdinánd-párti katolikus monostort. Az apátság mintegy 300 alattvalóját legyilkolta. A leírás bizonytalan részét jelenti az a megfogalmazás, hogy az apát mindaddig ellenállt, míg csak el nem erőtlenedett, ti. ekkor nem tartózkodott apát Tapolcán, ill. nem is volt apátja. A monostort ekkor földig lerombolták, az apátság javait Balassa a maga részére lefoglalta, s „birtokolta mindaddig, amíg Magyarországot földre nem tiporták." (A leírás valószínű 1541-re Buda elfoglalására és az ország három részre szakadására vonatkozhat. Itt is van bizonytalanság, ugyanis Szapolyai halála után, 1540-ben Balassa átpártol Ferdinándhoz, aminek következményeként 20.000 forint zálog lefizetése ellenében ő és felesége, Fáncsy Borbála 1563-ig a diósgyőri koronauradalom zálogbirtokosa lesz!) E dokumentum értelmezése kapcsán egyéb problémák is felvetődnek. Nagyobb a valószerűsége annak, hogy az apátságot másodszor Balassa pusztítja el, s nem a Bebekek. (A pusztítás reálisabb idejének tűnik viszont 1532, ugyanis 1533-ban Oláh Miklós Belgiumból már levélben reagál erre az akcióra. A támadással Bebeket vádolja, viszont az apátsági javak visszaszerzésére Pempfflinger Sebestyén diósgyőri várkapitányt és borsodi főispánt kéri meg.) Az 1532-1535 közötti egy vagy két rombolás következtében tönkremennek az apátság épületei, a szerzetesek pedig beköltöznek Miskolcra. Tehát (ekkor még) nem Mindszentre, mint ahogy azt Szendrei János írja. 1541 után Ferdinánd onnan vett pénzt, ahonnan kapott. így az egri katolikus püspökség javait a protestáns Perényieknek adta zálogba. A tapolcai apátság javait pedig Balassa kapta tőle zálog ellenében. A barátok ugyan visszamentek Tapolcára, de jövedelmük valójában nem volt, mert azt a király által felvett kölcsön kamatjának fejében Balassa kapta. Mindkét költözési, letelepedési helyszínnek van alapja, mindkettő elképzelhető, tehát az is, hogy Miskolcra költöznek, s az is, hogy Mindszentre. Mi szól mellettük, illetve ellenük? Az apátságnak Miskolcon van egy kúriája, s ez fontos ok.