Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN

szobrát, s az országos kongresszusok résztvevőit már az új avasi kilátó fogadta. A nyitó nap estéjén a résztvevők innen hallgathatták a toronyzenét. Ami tehát évtizedekig nem sikerült, most szinte napok alatt elkészült. A munkálatokat 1934. július elején kezdték Demes Béla műszaki tanácsos és Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei alapján. A 26 méterre tervezett építmény váza vasbetonból, a hálózata tölgyfából, s fazsindelyes templom mintájára készült. Fazsindelyes tornyára hatalmas „M" betűt terveztek, de nem ismerünk olyan fényképet vagy leírást, amely ennek megvalósítására utalna. Az első Miskolci Hét tapasztalatait összegezve az egyik legmaradandóbb emléknek nevezték ezt az alkotást. „A város felett méltóságteljesen kiemelkedő székely őrtorony, amelyik messze beviláglik az éjszakába, jelenti a Miskolcra érkező idegennek, hogy ez a város élni akar, alkotni tud és van olyan mutogatnivalója, amiért érdemes volt ezt a büszke tornyot megépíteni. ...A városban megforduló vendégeket mágikus erővel vonzza az Avasra a zöld zsindelyes fatorony és azok, akik vesznek maguknak annyi fáradságot, hogy megmásszak Miskolc országos hírű hegységét." Bár ez a kilátó Miskolc jelképévé vált, kezdetben nehezen fogadták el a városlakók. Magyarázat többféle is akadt, nehezen eldönthető, hogy ebben van-e igazság. A toronyba nem szedtek belépőt, miből levonható volt, hogy „amit ingyen adnak, azzal szemben az ember bizalmatlan". A másik magyarázat a miskolci ember jellemére (is) utal: „minek menjen fel, ha a főutcáról is láthatja". Tudniillik a „miskolclakó" életének itthon töltött részét leéli a lakása, a hivatala és a Széchenyi utca közt elterülő világrészen. „Ha a Forrásvölgy vidéke csendesen elsüllyedne egy váratlan kataklizma következtében, a Szemere A „második" kilátó felavatása után, 1935. k. utcai lakos csak az újságból értesülne, hogy a Forrásvölgy valaha is létezett volna." A kilátó szakmai megítélése más volt. Korábban is, később is. Lux Kálmán a Műemlékek Országos Bizottságának akkori, európai hírű építésze amikor először látta a tornyot, így kiáltott fel: Hogy jutott eszetekbe ide építeni ezt a szörnyeteget? Tömegalakítását a szakemberek később is idegennek tartották az Avastól, olyannak, amely rontotta a műemlékek összhatását. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Erdély, és nem a borsodi táj építészetét juttatta az ítélők eszébe. (Hasonló stílusban készült a tetemvári