Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

A Borsod-Miskolci Múzeum újraépítésének terve a múzeumi bizottság előtt. Az új múzeumépület kétemeletes lesz. Reggeli Hírlap, 1928. április 28. Milyen lesz az átépített Borsod-Miskolczi Múzeum. Miskolci Szemle, 1928.1-2. szám 25-28. Bank Sándor: Reményi Ede és Miskolc (Utazás Reményi születési helye és ideje körül) Miskolci Szemle, 1928. 7-8-9. szám 2-3. Reményi Ferenc: Reményi Ede életrajza. Miskolci Szemle, 1928. 7-8-9. szám 3-15. A Reményi centenárium ünnepségei. Miskolci Szemle, 1928.7-8-9. szám. 39-42. Érdekes családi ereklyét helyezett el özv. Diószeghy Györgyné családja a múzeumban. Reggeli Hírlap, 1928. június 3. Vezető a Borsod-Miskolci Múzeumban. Reggeli Hírlap, 1928. július 8., július 15., július 22. Múzeumpártoló egyesület alakult Miskolcon. Reggeli Hírlap, 1929. január 22. A múzeum gyarapodása. Reggeli Hírlap, 1930. szeptember 21. A múzeum fejlődése és munkássága. Reggeli Hírlap, 1933. július 20. Múzeumba kerültek a legszebb miskolci kapu maradványai (Fáykúria). Felsőmagyarország, 1933. március 25. G. Károly Lajos: A mostoha városi elbánás elsorvasztja a múzeumi könyvtárat. (A könyvtár 1917-ben nyílt meg.) Reggeli Hírlap, 1934. október 28. Katona Zoltán: Az elmaradt utánpótlás és a helyiség hiánya pusztulással fenyegeti a múzeum könyvtárát. A város segítségét és a Kultúrpalota létesítését sürgeti a nagy kultúrérték. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1935. augusztus 4. Kultúrpalotát Miskolcnak. Nyilatkozik Leszih Andor, a közgyűjteménnyé előléptetett miskolci múzeum igazgatója. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. augusztus 12. Árokszállásy Zoltán dr.: A mi múzeumunk. Beszélgetés a BorsodMiskolci Múzeum múltjáról és jövőjéről Leszih Andor igazgatóval. Magyar Élet, 1939. április 23. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 3. Miskolc, 1996. 5356. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 4. Miskolc, 1997. 1922. FORRÁSOK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár: B.-A.-Z. M. Lt.: IV. 1903/a. köt. 5. köt. 353-354. IV. 1925/b. 34. doboz/24. (1923-1925). A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációja: HOM. HTD. Ltsz.: HOM. HTD. 73.84.137. Jelentés a múzeum 1914. évi állapotáról. HOM. HTD. 74.356.5. Jelentés a múzeum háború alatti tevékenységéről. HOM. HTD. 79.407.1. A köztulajdonba vett műkincsek első múzeumi kiállítása, 1919-ben. HOM. HTD. 79.930.1. 1-17. A múzeum 1913. évi állandó kiállításának fotói, 1915. k. LÉVAY JÓZSEF emlékszobája és relikviái a Herman Ottó Múzeumban (Sajószentpéter, 1825 - Miskolc, Sajószentpéter, 1918) 1918. június 4-én Hunyadi utcai lakásában 93 éves korában meghalt a „borsodi halhatatlanok feje", Lévay József. Már életében legendássá vált személye, kialakult kultusza. Temetésének körülményeiről előre rendelkezett, s ugyanezt tette ingó és ingatlan javaival, élete szellemi termékeivel is. Temetéséig - amelyre június 7-én Sajószentpéteren került sor - dolgozószobájában ravatalozták fel, amelynek falai a korabeli tudósítások szerint „gyásszal vannak bevonva, a koporsót gyászlepel takarja, rajta rengeteg koszorú és virágcsokor, két oldalt kandeláberek égnek." Kun Miklós szobrászművész halotti maszkot készített róla. Az eredeti minta később a hagyaték részeként a múzeumba került, de az erről készített másolatokat - a Lévay-kultusz részeként később Miskolcon, a Széchenyi utcai Ferenczykönyvkereskedésben meg lehetett vásárolni. Lévay József végrendelete 11. pontjában rögzítette, hogy mindazok az elismerések, oklevelek, tárgyi emlékek, amelyeket életében kapott, a Borsod-Miskolci Múzeumba kerüljenek. Ez 9 darab ereklye volt. Közöttük megyei jegyzősége 25. évfordulójára Borsod vármegyétől 1890-ben kapott aranytolla, egy arcképalbum, amelyet ugyanekkor kapott, s kollégáit, a megyei tisztikart ábrázolja. 1910-ben Miskolc városa díszpolgárává választotta. Az erről tanúskodó díszes oklevelet is a múzeumban rendelte elhelyezni. 1911. november 19-én a miskolci Református Filléregylet a Kisfaludy Társaság által rendezett irodalmi ünnepségen ezüst koszorúval ajándékozta meg. Lévayt szülővárosa, Sajószentpéter és a Budapesti Tudományos Egyetem is díszpolgárrá, illetve