Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

BUDAI JÓZSEF (Bodos, Háromszék vm., 1851 - Miskolc, 1939) Budai József a Székelyföld egyik legkisebb településén született, ugyanott, ahol Körösi Csorna Sándor látta meg a napvilágot. Édesapja jómódú parasztember volt, aki Bem huszárjai között harcolt a szabadságharcban. Először orvosnak készült, majd tanár szeretett volna lenni. A kolozsvári egyetemen szerzett diplomát, s lehetősége lett volna geológus-asszisztensként ottmaradnia. De Habsburg-gyűlölete, a Habsburgokkal kiegyező magyar kormány iránti ellenszenve miatt - s ezért évtizedeken át szenvedett -, nem volt hajlandó állami hivatalt, munkakört vállalni. Mivel a természet, a növények szeretete már több volt, mint időtöltés, Pest közelében egy gyümölcsös tulajdonosánál vállalt kertészállást. Később egy románok lakta erdélyi településre került, ahonnan hazatoloncolták szülőfalujába. Otthon fanatikus megszállottsággal kezdett a gyümölcsnemesítéshez. Egy évtizedet töltött el otthon, majd Kolozsvárra vetődött, ahol egy iskolában kapott tanítói állást. Innen a millennium évében került Miskolcra, ahol a református főgimnázium a természetrajz tanáraként fogadta. (A gimnázium ekkor még a mai múzeum épületében volt. Az új gimnázium díszes palotájának átadására 1899. szeptember 17-én került sor, s ekkortól itt tanított.) A tudós kutató élete 1896 szeptemberétől 1939. január 20-ig összekapcsolódott - végleges megnyugvást találva Miskolcon - az iskolával, a tanítással, a múzeummal és szaktudományával. 1897-1937 között, tehát négy évtized alatt 1563 féle növényt gyűjtött, természetesen mindegyikből több példányt, így különleges értékű növénykollekciót alakított ki iskolájában, a múzeumban, és a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárában is. Naplóiban - amelyek halála után a múzeumba kerültek, s a történeti gyűjteményben találhatók, - pontosan leírta Miskolc környékét, a Bükköt, a Sajó- és Tisza-mellékét, illetve e területek növényzetét. 1899-től, tehát a megalakulástól kapcsolódott a múzeum munkájához, s a természettudományi tár kialakítása az ő nevéhez kötődik. Az Budai Józsefidóskori arcképe, 1920 körül