Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

20 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (MTA) MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA (MAB)

sát. Elismerésre méltónak tartja a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet, és ezért november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánítja." A Miskolci Akadémiai Bizottság 1997. július 5-én tartott ülésén úgy határozott, hogy „a Magyar Tudomány Napját első ízben emléküléssel és kiadvánnyal tiszteli és ünnepli meg, amelyek az akadémia négy elsó' alapítója közül a területhez kapcsolódó Vay Ábrahámról és Andrássy Györgyről, illetőleg a Vay-családról és az Andrássy-családról, valamint az országgyűlés nevezetes 1825. november 3-ai üléséről emlékeznek meg." A MAB előkészítő munkájába bekapcsolódott a Megyei Levéltár és a Miskolci Egyetem Központi Könyvtára és Levéltára. Az 1997. november 4-én tartott emlékülés anyagát már erre az alkalomra megjelentette a MAB (illetőleg a rendezésben résztvevő intézmények.) A Tudomány Napja 1998-ban az élettudományokat, ezen belül az orvoslást és a preventív medicinát helyezte fő helyre, s november 5-ei tudományos ülés a kérdés általános hátteréről, a nemzetközi állásfoglalásokról, az etikai és jogi háttérről, a magyar egészségügy hozzáállásáról és az oktatás feladatairól szólt. A konferencián előadást tartott Vizi E. Szilveszter, a MTA alelnöke, Tigyi József, a PAB elnöke, Bácsy Ernő miniszteri főtanácsadó s az oktatással kapcsolatos kérdésekről Ádány Róza professzor. Glatz Ferenc, az MTA elnöke és Terplán Zénó, a MAB elnöke a MAB 35. ülésén, 1996.