Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

sának tervét, hogy az a Gépészmérnöki Kar részeként, a kar álláshelyeinek terhére alapíttassák, helyét pedig az egyetem központi épülete II. emeleti üvegtermében jelölték ki. Amikor a Gépészmérnöki Kar így gyarapodott, ugyanakkor (1984-ben) az átadott sportlétesítmények hatására (is) kivált a karból, s központi szervezeti egységgé minősült a Testnevelési tanszék és a sportlétesítmények. (Működésüket a nevelési rektorhelyettes irányítása mellett végezték.) 1986-ban ugyanilyen központi egységgé minősítették az egyetemi számítóközpontot, amelynek helye a központi épület földszintje lett. Czibere Tibor rektori irányításának utolsó évére így kialakultak a központi szervezeti egységek, amelyek - az előbbi kettőn túl - még a marxizmus-leninizmus intézetet, s annak 4 tanszékét (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus és szociológia) foglalták magukba. Szervezeti átalakulás jellemezte a központi könyvtárat is. Ez 1982-ben kezdődött, amikor a könyvtárból annak külön osztályaként és vezetővel kivált a levéltár. Ekkor megfogalmazódott feladata: „összegyűjteni az egyetem működése alatt keletkező különféle anyagokat, az Egyetemi Tanácsi ülések jegyzőkönyveit, az egyetem fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokat." A könyvtáron belül a levéltár és az Egyetemtörténeti Bizottság munkája hatékonyan kapcsolódott össze. Ezt dokumentálandó 1983-ban a Selmeci Műemlékkönyvtár mellett, külön helyiségben megnyílt az egyetemtörténeti állandó kiállítás. (A szervezeti fejlődést, a könyvtári gyarapodást és a szakmai felkészültséget úgy is „elfogadta", vagy minősítette az egyetem, hogy a könyvtár vezetője 1985től Zsidai József személyében főigazgató lett.) Az egyetem kiemelkedő és fontos eseményei közül föltétlenül említést érdemel az űrprogramhoz való csatlakozás, abban való részvétel. 1980ban jelent meg először, hogy Fuch Erik irányításával Bobok György, Búza Gáspár és Roósz András kidolgozta és előkészítette az űrben lefolytatandó egyik kohászati kísérletet. A program „Bealuca" néven indult (ez egyébként két női név összevonása volt.) A program éveken keresztül folytatódott, így 1987-ben újságcikkek számoltak be arról, hogy „Elkészültek az űrkapszulák az egyetemen", és „A Miskolci Műszaki Egyetem űrlaboratóriumában a B-kemencét már tesztelték". A munkálatokban résztvevők arról nyilatkoztak, hogy az „Interkozmosz" program részeként elkészítik, illetve megépítik a MIR űrállomásba helyezendő és a kristályosítási kísérletekre alkalmassá teszik az általuk „kigondolt és tesztelt" űrkemencét. Az egyetem 1985-ben ünnepelte jogelőd intézménye alapításának 250. évfordulóját. (Ekkor nappali hallgatóinak száma 2000 fő körüli volt, levelező tagozaton ezren, gazdasági mérnöki szakokon százan, szakmérnöki szakokon is százan tanultak. A dunaújvárosi és kazincbarcikai hallgatókat is figyelembe véve kb. 4.200 fő tanult az egyetemen. A 2200 fő egyetemi dolgozó egynegyede volt oktató. Erre az alkalomra kiszámolták, hogy 1953 óta az egyetem 10.206 főnek adott nappali, 1.204 főnek levelező, 333 főnek pedig esti tagozaton szerzett oklevelet.) Figyelmet érdemel az évfordulóra megjelentetett kiadványok, emléktárgyak sora. A „Selmectől Miskolcig, 1735-1985" című kiadványt Zsámboki László szerkesztette. Hasonlóan az ő szerkesztésében látott napvilágot az „Instrukció, Selmecbánya, 1735" című kiadvány is. A Nehézipari Műszaki Egyetemről Tar Sándor szerkesztésében magyar, angol, német és orosz nyelvű kiadvány is megjelent. Készült három minikönyv, amelyek az egyetem