Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

CZIBERE TIBOR REKTORI IDŐSZAKA (1978-1986) Az 1970-es évek vége, 1980-as évek első fele az egyetem történetében kiérdemli a „dinamikusan fejlődő", „szerkezetileg átalakuló", munkájában „nagyarányúan és hatékonyan változó", gyarapodó jelzőket. Nemcsak az egyetem tudományos életében, az egyetem és a város kapcsolatában, hanem az észak-magyarországi régióban is a tudományos tevékenység minősítése volt a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) megalakítása, amelynek alakuló ülésén, 1979. november 30-án elnökké Zambó János akadémikust választották, de létrehozták első hat szakbizottságát is. (A MAB-nak - új székháza birtokbavételéig az Egyetem adott otthont.) Az Egyetemi Tanács 1980 áprilisában a jogászképzés beindításáról döntött, s ezzel elindította az egyetem strukturális átalakulásának (átalakításának) máig le nem zárult időszakát. Az egyetem kérésének megfelelően, azt elfogadva „1980. június 7-én Knopp András oktatási miniszterhelyettes értesítette dr. CzibereTibor rektort, hogy jogkörénél fogva, az NME előterjesztésére - az MTA és a pénzügyminiszter egyetértése alapján - az NME-n Állam- és Jogtudományi Intézetet (a továbbiakban: ÁJ. Int. rövidítéssel) létesített, amelynek belső szervezete a következő: Jogtörténeti és jogelméleti Tsz., Civilisztikai tudományok Tsz., Bűnügyi tud. Tsz., valamint Államtudományi Tsz." Az 1981 szeptemberi tanévkezdéskor Czibere Tibor bejelentette, hogy 120 nappali és 56 levelező hallgatóval megkezdődik az egyetemen a jogászképzés. Az új intézettel, s a képzéssel - érthető módon - számos újságcikk foglalkozott. így az Észak-Magyarország 1982. június 4-ei számában Kratochwill Ferenc intézetigazgató nyilatkozott az 1981/1982-es tanévről, s arról, hogy a tervezett 50 oktató közül 20 szakember már megkezdte munkáját. A kar 1996-ban ünnepelte fennállása 15. évfordulóját. Kalas Tibor dékán beköszöntőjével ebből az alkalomból a kar rövid történetét, s akkori szervezeti képét bemutató kiadvány jelent meg. Ebben olvashatjuk: „A létszámviszonyok stabilizációját segítette, hogy az egyetem vezetői a főállású oktatók alkalmazását miskolci letelepedéshez kötötték. Erre lehetőség is volt, mert a város és a megye a szükséges lakásokat biztosította. A miskolci jogi képzés kedvezően hatott a jogi oktatás egészére: a nappali tagozat aránya országosan 38,5%-ról 58%-ra emelkedett. Ezen belül a budapesti kar részvételi aránya 52,3%-ról 36%-ra csökkent, tehát a vidék szempontjából kívánatos átalakulás is megtörtént. Teljesült a regionális szintű elvárás is, a nappali hallgatók 80%-a a vonzáskörbe tartozó megyékből jelentkezett. Az oktatás megszervezése után felmerült a karrá alakulás igénye. . . . Az egyetem tanácsának kezdeményezésére a Minisztertanács 1027/1983. (VII. 12.) számú határozatával 1983. szeptember 1-i hatállyal az intézetet karrá nyilvánította. Ez ezért fontos, mert Czibere Tibor rektori korszaka a jogászképzés esetében az intézet megalakulásától a karrá szerveződésig tartott. (1996-ban a kar államtudományi intézetének már alkotmányjogi, közigazgatási jogi, nemzetközi jogi és pénzügyi jogi tanszékei, a bűnügyi tudományok intézetének bűntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi, valamint büntetőjogi és kriminológiai tanszékei, a civilisztikai tudományok intézetének Európajogi, valamint polgári jogi tanszékei, a jogtörténeti és jogelméleti intézetének pedig jogelméleti és jogszociológiai tanszéke, jogtörténeti tanszéke és római jogi tanszéke volt. A másfél évtized alatt