Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

Leszih Andor fejtegetésének záró gondolata nemcsak eldöntötte a kérdést, hanem ma is példaértékű elképzelés megfogalmazása: „Egy modern múzeumnak rendszeres kutatásokkal, gyűjtésekkel kell a területén előálló tudományos kérdéseket megoldani, ebbó'l kifolyólag gyűjteményeit rendszeresen gazdagítani, azokat feldolgozni, ismertetni, bemutatni és folytonosan gondozni (kell). Ezek nagy feladatok, mik helyet, pénzt és főképpen állandó embert igényelnek. A múzeumnak tehát örökös intézménynek, nem alkalmi egyesülés eredményének kell lenni. Fennállását, jövőjét meg nem ingatható intézményes alapon kell biztosítani. Ezért kell a múzeumot akár virágzik az egyesület, akár alszik - hatósági kezelésbe venni." A szakmai polémiák után 1913-ban végül is kimondta a Közművelődési és Múzeum Egyesület, hogy a múzeumot átadja kezelésre a városnak, illetve Borsod megyének. A háború miatt azonban a tényleges átvételre, tehát a jogi aktusra nem kerülhetett sor, ami egyet jelentett az évi rendszeres segélyezés elmaradásával. (A tervek szerint az átvételről 1913 őszén mind a város, mint pedig a megye közgyűlésének kellett volna tárgyalni!) Az 1913. október 30-án tartott közgyűlésen megszületett a döntés, miszerint a város a múzeumot az egyesületből átveszi, s a továbbiakban Borsod-Miskolci Múzeum néven „házi kezelésben" üzemelteti. A városi törvényhatóság előterjesztését a belügyminiszter 1914 januárjában hagyta jóvá, s ezzel a múzeum 20. századi történetében ismét új fejezet kezdődött. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a megye valóságosan elszakadt a múzeumtól, amely azonban elnevezésében továbbra is őrizte Borsodot.) A két szakosztály különválásával egyidőben vetődött fel újra a korábban is tervezett kultúrpalota felépítésének gondolata. Szalay Imrét, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatóját és Hüttl Dezső budapesti építészt hívta meg Nagy Ferenc polgármester arra a miskolci látogatásra, amelynek legfontosabb feladata a hely kijelölése volt. Az egyik lehetőség a múzeum épületének továbbfejlesztése vagy lebontása, s helyén egy új épületegyüttes kialakítása volt, a másik pedig a város arra alkalmas más részén új helyszín kijelölése. A „más" helyszint az akkori Zöldfa-szálloda ormótlan épülettömege jelentette volna a mindszenti római katolikus templommal szemben. (Helyén ma a volt szakszervezeti székház áll.) Balogh Bertalan (1870-1922)