Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

észé tf/œdn&z ^s^tAras :Jh?rtrûz/

* t/o Jtyii&s&co ríni/a sztats é?*zf?i£ Vadnai Miksa után Klapka György lett a szirmabesenyői körzet képviselője, 1849 rosban. Ennek egyik jele, hogy a rendszeres közgyűléseket is felfüggesztették. így pl. június 22. és szeptember 1. között a város történetét tanácsülési jegyzőkönyvek nem dokumentálják. A megyei eseményeket is „Emlékirat" jegyzi, amely „az 1849-ik esztendőben megszakadt és az 1860ik év december 3-án megnyitva folytatott borsodmegyei közjegyzőkönyvek között létező hézag kipótlására figyelmeztetésül a jelen 's szózatul az utókorhoz" készült. Az emlékirat bevezető mondata részletesebb magyarázattal is szolgál. „A honfiúi szív égető fájdalmával szemléli és siratja a jelenkor fia, hogy Borsodvármegyének jegyzőkönyvei az 1849. évi június hó 23-ik napján megszakadván, csak az 1860-ik évi december hó 3-án nyílnak meg újra 's így a mintegy 11 év alatt a megye kebelében történtekről szóló minden emlék és tudósítások hiányzanak." Az oroszok első miskolci megszállása (1849. június 29.-július 20.) újra lehetőséget adott a megy evezetés „átszervezésére". Fogadtatásukat Szűcs Sámuel az alábbiak szerint írja le: „Székvárosunkba az orosz sereg június 29-én Péter Pál napján vonult bé. A' fővezérséget Paskevics generál viselé, véle valának az orosz czár fia Constantin herczeg, G(róf) Szirmay István cs. biztos. G.(róf) Zichy Ferenc, orsz. főbiztos, Nagy Ferencz d.győri uradalom volt ügyésze, ki még a' télen Schulczig cs. tábornok seregével ment el Miskolcról. .. . Rablások leginkább csak 'a város