Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

elvételével, 's új tisztviselők nevezésével fenyegetőzött - a honn lévő hivatalképes egyéneket pedig összeiratta. B. Vay Lajos fő ispán és Gencsy László első alispán marháit Alsó Zsolczáról behajtatta. A' tömlöczből több politicus foglyokat szabadon bocsájtott. . ." 1849. március 16-án, ahogy Görgey bevonul, azaz felszabadítja Miskolcot, elkezdődik Szemere itt-tartózkodásának harmadik, felhívásokban, utasításokban ismét gazdag, termékeny időszaka. Március 16-án már megjelenik felhívása a felső-magyarországi védsereg megszervezéséről, s annak gyakorlati megvalósíthatóságáról, működtethetőségéről. A védsereg tervezetében azt írja, hogy „Mind e hasznokat - ti. politikai intézkedések, igazgatás, a népek felvilágosítása stb. elérjük Felső-Magyarországra nézve egy erős védsereg felállítása által, mely Hatvan, Eger, Miskolc, Putnok, Rozsnyó, Torna, Kassa, Eperjes, Lőcse, Újhely és Tokaj közt, ezeknek hegy-völgyes rengeteg berkes vidékein fog őrködni a nép felett, fog munkálkodni az ellenség ellen. Három hónap olta élek a nép közt, annak minden osztályaival érintkezvén, ismerem azt; 3 hónap olta élek, járok, szenvedek a hadsereggel, ismerem azt is, és ismerem Felső-Magyarországot, annak mind jó, mind rossz elemeit." A tervezet mellett meg ugyanezen nap elkészült maga a felhívás, amely a besorozással és toborzással kapcsolatban névszerint megbízza, utasítja a végrehajtásra a 10 vármegye (Ung, Abaúj, Sáros, Szepes, Gömör, Torna, Borsod, Heves, Zemplén és Szabolcs) alispánjait és kormánybiztosait. Borsodban és Miskolcon pedig azt a Ragályi Károlyt, akit főszolgabíróból ő tett meg másod alispánnak. „Az új szabadság vívásának évi napján", azaz 1849. március 16-án aláírt felhívása egyértelműen bizonyítja, hogy Szemere, mint teljhatalmú kormánybiztos meghatározó szerepet töltött be a régió katonai mozgósításában, a megyék közigazgatási feladatkörét ő határozta meg. Az 1849. április 14-ei debreceni országgyűlés és a Habsburg-ház trónfosztásának, Kossuth Lajos kormányzó-elnökké választásának híre már másnap, a függetlenségi nyilatkozat pedig nyomtatásban - 30-án jutott el Miskolcra. Szemere május 7-ei búcsúztatása után, 9-ére tűzték ki az új képviselői választásokat. (Ezek csak az időközben megüresedett helyekre vonatkoztak.) A szirmabesenyői körzetben a fiatalon, 32 éves korában elhunyt Vadnay Miksa helyére Klapka György tábornokot, a dédesi körzetben a helyét el sem foglaló Ágoston József helyére Görgey Artúr tábornokot választották meg. A mezőkövesdi kerület is képviselő nélkül volt, mert báró Eötvös József ekkor már elhagyta az országot. Helyette Damjanich János tábornokot javasolták. Érdekes, hogy a tábornokot, aki április 28-tól ideiglenes hadügyminiszter volt (ezen a napon szenvedte el balesetét is, amelyben lábát törte) nem választották meg. Buda visszavétele után, a kormány május 31-én megtartotta utolsó ülését Debrecenben, majd visszaköltözött Pestre, ahol a „félbeszakasztott" országgyűlés július 2-án ült volna újra össze. 1849. június végén az orosz megszállással kezdetét vette a szabadságharc befejező szakasza. Buda bevétele után a kormány FelsőMagyarországot keresztes-háborúra hívta fel, június 6-án pedig „minden honpolgárra nézve általános böjt rendeltetett el". Június 28-án az oroszok közeledtének hírére a megyei és városi tisztviselők ismét eltávoztak, s „valami kevés kivétellel a hivatalképes egyének is". Június 6-28. között általános bizonytalanság uralkodott a vá-