Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

kormánybiztosaként 1848. december 16-án érkezett Miskolcra, s innen adta ki utasításait, rendeleteit részben a Miskolczi Értesítő című újságban, másrészt falragaszokon. Szemere Miskolcon tartózkodása összefüggött a magyar-osztrák haderők mozgásával. így, amikor a kassai ütközet után Mészáros lemondott a felső-tiszai hadtest parancsnokságáról, helyét Klapka György ezredes vette át. Klapka bár Miskolcra jött, mégsem tudott találkozni Szemerével. Maradt a levélbeli egyeztetés, majd Szemere is „elvonult", s csak amikor Klapka másodszor tért vissza haderejével Miskolcra, akkor tér vissza ő is. Tehát az első osztrák megszállás után, 1849. február 6-án újra magyar kézre került Miskolc. Perczel Mór tábornok, 1849 Miskolc császári megszállása idején került sor a magyar haderő hadtestekbe történő szervezésére, s Mészáros Lázár hadügyminiszter helyett Kossuth Lajos Vetter Antalt, a korábbi helyettes hadügyminisztert nevezte ki a magyar vezérkar főnökévé. A teljes magyar haderőt - figyelembe véve az akkori hadi helyzetet, s az ország megszállását - 8 hadtestre osztották. Az 1. számú Felső-tiszavidéki hadtest parancsnoka Klapka György tábornok, a 2. számú Tisza közép-vidéki hadtest parancsnoka Perczel Mór tábornok, a 3. számú Déli hadtest parancsnoka Vé-