Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)
elkezdték tárgyalásaikat. Az Észak-Magyarország 1989. július 15-ei száma már megjelentette azt a közös közleményt, amelyet az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága és a Miskolci Ellenzéki Szervezetek Egyeztető Bizottsága (MESZEB) képviselői írtak alá. A tárgyalásokon 4 témát kívántak megvitatni: 1. A helyi sajtónyilvánosság kérdését; 2. A helyi társadalom legfontosabb ügyeit tárgyaló bizottság létrehozásának lehetőségét, valamint működési területének, programjának meghatározását; 3. A választásokra való felkészülés és a választások lebonyolítása során kifejtett (kifejtendő) tevékenységük kérdéseit, valamint 4. Annak a pártvagyonnak a sorsát, amely felett a városi pártbizottság diszponált. A közös közlemény szerint „élénk vita alakult ki arról, hogy a tárgyalásokon milyen minőségben vehessenek részt a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Miskolci Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, és a szakszervezetek városi bizottsága képviselői. Az MSZMP tárgyalócsoportja kezdeményezte, hogy ezen szervezetek tanácskozási jogú meghívottként vehessenek részt, mivel ezek önálló, a város társadalmának jelentős részét képviselő szervezetek és közreműködésük mindkét felet segítheti a konszenzus kialakulásában. A MESZEB álláspontja szerint ezen szervezetek nem önállóak, erősen kötődnek az MSZMP-hez, így részvételük az MSZMP tárgyalási pozícióit javítaná, ezért csak megfigyelőként való részvételüket indítványozta. ... A tárgyaló felek a vita eredményeként megállapodtak abban, hogy a harmadik oldalon helyet foglalók az első alkalommal megfigyelőként vesznek részt. A további tárgyalások során a témák napirendre tűzésekor születik megállapodás a harmadik oldal státusáról." Az ország politikai arculatának folyamatos átalakulása Németh Miklós szakértői kormánya idején történt, állt az ország élén, s ezalatt az idő alatt 53 parlamenti ülést tartva dolgoztak az átalakulás legfontosabb kérdésein. (Az ezt megelőző Lázár-kormány, majd a Grósz-kormány 19851988 novembere között összesen 30 parlamenti ülést tartott.) 1989-ben három törvény módosítására, s néhány új törvény megalkotására, elfogadására került sor. így az 1989. évi II. tv. az egyesülési jogról, az 1989. évi III. tv. a gyülekezési jogról, az 1989. évi VII. tv. a sztrájkjogról, az 1989. évi XVII. tv. a népszavazásról és a npi kezdeményezésekről szól. Nagyon fontos, hogy az egyesülési jogról szóló törvény még nem szabályozta a pártok, a pártalakítások lehetőségének kérdését. Ezzel külön törvénynek kellett foglalkoznia úgy, hogy az MSZMP 1989 februárjától már tudomásul vette a többpártrendszer létezését. (Az MDF, FIDESZ és SZDSZ már az előző évtől működött.) A többpártrendszert az 1989. évi XXXIII. tc. rögzítette véglegesen úgy, hogy ez következménye volt az 1989. október 23-án kikiáltott köztársaságnak, illetve annak, hogy az ekkori alkotmánymódosítás törölte az egypártrendszert. 1989 utolsó három hónapja az érdemi kérdések, ügyek lezárásának időszak is volt. Ekkorra esik az ún. „szakító kongresszus", amely az MSZMP jogutód nélküli megszűnését jelentette (valójában önmagát oszlatta fel). 1989. október 6a és 10-e között került sor az MSZMP XIV. kongresszusára, amelyen már a reformerők október 7ei győzelmével megalakult az MSZP, s megkezdte első kongresszusát. A magyar sajtó október 78-át „folyosói kongresszus" jelzővel látta el, s az elnökségi listák elkészülte után október 9-én került sor a választásra A választási eredmények ismerete előtt az európai és magyar sajtó egyaránt nagy érdeklődést mutatott. A „győztesek és vesztesek" című tájékoztatóban a következők je-