Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)
1919. IGAZOLVÁNY Igazoljuk, hogy î a . ^f^ÄV^"?^. i beje^yzet ^ç^V^V^^^^^^.^^! 2 ^^^/. kereskedt" C( Sp- tulajdonosa áru §5S55S ~" & ou3¥oûoTnja'-ânyaa bevásárlás eéÍjából utazik ^^r^^ 1 .-r^^r^vW^V^^y mely uLjúbaa 61. a h:it óságok támogatására ajánljuk. Miskol ez, lölQ.'.^ Kamarai igazolvány, 1919 mán seregek csatározásainak színhelye lőn. A románokból egy csapat székházunkba is költözött. . . . Csak a harci zaj elülte után fogtuk fel valójában az elveszett háború kiszámíthatatlan pusztításának mérhetetlen arányát." Az 1919. május 2-20 közötti csehszlovák megszállás „veszteség-listáját" pontosan nem ismerjük, inkább arról van tudomásunk, hogy cseh és román csapatok még Miskolc visszafoglalása után is naponta többször támadták repülőgépekkel a várost. Leszih Andor írásából szerzünk tudomást arról, hogy 1919. május 25-én a Sörház utca kapott géppuskatüzet és bombatalálatot, amely öt ember halálát és nyolc sebesülését okozta. A másik bombarobbanás a Batthyányi utcán történt, ahol csak anyagi károkat okozott. Előbb azért nem voltak emberi és anyagi veszteségek, mert a megszállók Miskolc végleges „átcsatolásában" gondolkodtak. Ezt egyértelműen megfogalmazta a város átadásáról szóló jegyzőkönyvet aláíró Cagas Method őrnagy, hogy ti.: „Biztosíthatom az urakat, hogy nem lesz ellenünk kifogásuk és a békekötés után, amikor városuk a cseh-szlovák államhoz fog tartozni, nagyon jól fogják magukat érezni." Ennek az elképzelésnek megfelelően utazott (vagy kellett utaznia) május 18-án Neumann Adolf kamarai elnöknek és dr. Dévényi Miklósnak, aki a várost „átadó" bizottság tagja volt, Prágába, hogy a csehszlovák hatóságokkal Miskolc gazdasági és pénzügyi helyzetéről, kérdéseiről tárgyaljanak. 1919. augusztus l-jén a kormány lemondásával a tanácsköztársaság megbukott. Augusztus 4-én a románok bevonultak, megszállták Miskolcot, s ez a november 17-ig tartó „ittlét" a város sajtójának folyamatos cenzúrázásával kezdődött, Tarnay Gyula főispán erőteljes fellépését és tiltakozását kiváltó garázdálkodással folytatódott,
