Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)

A Vörös Hadsereg katonái Miskolc határában, 1919 bizonyult, hogy július 20-án a Vörös Hadsereg offenzívát kezdett a Tiszánál, a Tiszántúl felszabadítása érdekében. Az események - a végkifejlet irányába - ekkortól felgyorsultak. 1919. július 27én kibontakozik a román ellentámadás, amelyet három nap múlva kierőszakolt tiszai átkelés követ Szolnoknál. A román királyi hadsereg számára július 30-ától szabaddá vált az út a fővárosba, de észak felé éppúgy, mint a Dunántúl északi részére. A Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-én lemondott. 1919. augusztus 2-án érkezett Miskolcra az a távirat, amelyben közölték Kenderes Pál kormányzótanácsi biztossal, hogy a kormányzótanács lemondott, s Peidl Gyula személyében az élén, új kormány vette át a hatalmat. Ettől a naptól Magyarország államformája ismét népköztársaság lett. 1919. augusztus 4-én kezdetét vette Miskolc román megszállása. A várost és környékét a 41. számú román gyalogdandár egységei szállták meg Jonescu ezredes, dandárparancsnok vezetésével. A megszálló haderők parancsnoka Davidoghi tábornok volt. A megszállással ismét megváltozott a közigazgatás, de a meghirdetett statáriummal, a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek betiltásával, a letartóztatásokkal tel-